TORLASZ, GÁT, KAPU, TOR, TÜR, DOOR, GATE

Régóta foglalkoztatja az embereket az ősnyelvek kérdése, de írásos dokumentumok hiányában nem igen tudunk visszamenni a történelem előtti időkbe, csak visszakövetkeztetések, jó vagy rossz rekonstrukciók, találgatások, elméletek, megegyezéses konszenzusok vannak. Véleményem szerint egy nép eredete és nyelvének eredete nem biztos, hogy megegyezik, ezért a magyar nyelv finnugor származtatása teljesen téves elképzelés, miközben nyelvünk tele van olyan alapszavakkal, amelyek közös eredetűek a finnugor nyelvek szavaival, de találhatunk ilyen szavakat a sumer, a dravida és egyéb más nyelvekben is.

Mivel egy nyelv fejlődését leginkább az állandó kommunikáció segítheti, a nyelv fejlődése csak nagy tömegben egymáshoz közel élő és állandó kapcsolatban élő emberek között lehetséges! Hogy ki az átadó és ki az átvevő, az lehet, hogy a nyelvészek által eldöntött, de lehet rajta vitatkozni, ebbe már különböző érdekek is beleszólnak s beleszóltak eddig is, sajnos az indoeurópai nyelvészek mindent eldöntöttek nélkülünk és kisajátítottak minden kultúrnyelvet, főleg olyanokat, melyeknek hozzájuk tartozását bizonyítani sem tudták! Egy ősi szó megjelenhet több nyelvben vagy több nyelvcsaládban is, sőt az is lehet, hogy a saját nyelvcsaládja valamelyik nyelvéből kiveszik, míg az átvevő nyelvekben megmarad.

A sok közös szóból kiindulva valószínű, hogy a mai nyelvcsaládoknak volt egy őse. Olyan szavakat mutatok most be, amelyek megtalálhatók a magyar és az indogermán nyelvekben is, de szó sincs szavak átvételéről! Őseink a szavakat nem úgy találták ki, hanem a természet megfigyelése segítette őket abban, ahogy szavaink hangzása kialakult, ezért nagyon jó megfigyelők voltak. A kőkor szava kép volt, amit ma egy szóban nem igen lehet leírni.

Tátognak az éhes kismadarak, tátognak az éhes kisgyerekek, TÁG-ra nyitják a csőrüket, szájukat. Tágra nyitáskor az ajkak eltávolodnak egymástól, ez jelzi a nyitottságot, eltávolodást. A TÁG „fordítottja” GÁT, a TÉR lezárása. TÁ-val kezdődő szavaink fejezik ki a Tágasságot, Távolságot. Ha a Tér kitágul, ha valami TÁG lesz, ott lehet Tárolni. A TÁG fordítottja a GÁT. Az angol GATE kaput jelent, a kapu tágul, tárul és zárul. A magyar TÁG, TÁGAS, TÁTOG szavak „képek” , ezek a szavak nem az ajtót, hanem egy képet, a szétnyílást jelenítenek meg! A TÁR gyökszóval külön is foglalkozok, megtalálható a dravida nyelvekben is!

A német TÜR, angol DOOR jelentése ’ajtó’, német TOR, angol GATE jelentése ’kapu’.  A magyar nyelvben TOR a TORLASZ szavunk kezdő gyöke. A kapu elődje egy zárható, nyitható torlasz volt! Gondoljunk csak a Debrenti-kapura, egy szorosra, amelyet Nagy Sándor torlaszolt el vaskapukkal, és amelyről először Josephus Flavius tesz említést az I. században „A zsidó háború” című könyvében:

„Talán már fentebb említettem, hogy az alán nép a Tanais-folyó és a Maiótis-tó közt lakó skytha törzs. Ez a nép ebben az időben elhatározta, hogy rablóhadjáratot indít Médiába és még azon túl is; ebben az ügyben tárgyaltak a hyrkaniaiak királyával, mert ez az ura annak a szorosnak, melyen Nagy Sándor vaskaput csináltatott, hogy el lehessen zárni. Miután a hyrkaniaiak királya megengedte nekik az átvonulást, nagyszámú csapattal megrohanták a gyanútlan médeket, és teljesen kifosztották a népes országot, amelyben rengeteg a hasznos háziállat; és senki sem mert szembeszállni velük.” Ennyit a szkítákról és a „testvér” médekről.

A városkapu szó bizonyára ismerős. „Pest 1468-ban Mátyás királytól kapott szabad királyi város jogot. Ebben az időben épült ki a települést övező várfal a mai Deák Ferenc utca-Károly körút-Múzeum körút-Kálvin tér-Vámház körút vonalában (maradványai ma is láthatók a Kálvin tér és a Kiskörút egyes házainak falaiban). A városból kivezető utakat kapuk őrizték: a Váci-kapu (a mai Vörösmarty tér közelében), a Hatvani-kapu (a mai Astoria Szállónál), a Kecskeméti-kapu (a mai Kálvin tér-Kecskeméti utca sarkánál).” A három városkapu egyformán volt építve, lásd a Hatvani kapu képét! A képen világosan látszik, hogy a kapu felett torony (valószínűleg őrtorony volt!), ezeket a kapukat ellenség közeledtére bezárták és eltorlaszolták.

A Hatvani kapu 1790 körüli állapotát Warschag Jakab festménye őrizte meg.

A TOR, TÜR, DOOR, és a magyar TOR-ral kezdődő szavak egyértelművé teszik, hogy egy ősi szóval van dolgunk! Ezt erősítik a dravida TŪR, TOR gyökű szavak is!

Dravida szavak:

Tamil tūr (to be filled up, be closed, choked up) ’ fel kell tölteni, be kell zárni, el kell fojtani’

Tamil tūr (to fill up, close up as a well, choke up as a pit, hide, cover; n. rubbish at the bottom of a well, dregs, mud) ’kitölt, elzár, mint egy kutat, teletölt, mint egy gödröt, elrejt, fedezni; fn. szemét a kút fenekén, sóder, sár’

Tamil tūrvu (filling up, closing up as of a well with rubbish) ’feltöltés, elzár, mint a szemetet kútból’

Tamil tūrvai (accumulation) ’ felhalmozódás’

Toda toṛ- (to bump foot) ’beleütközik a lába’

Koḍagu tora-, torap-, torand- (to open) ’kinyit, kitár’

Tamil tār (flower, blossom, flower-bud) ’virág, kivirul, virágrügy’

Ismerünk több TOR gyökkel kezdődő szót a magyar nyelvben, mint TOROK, TORPAN, TORKOS, TORKOLAT, TORLÓDIK, TORLASZ, TORLASZT, TORONY, TORNÁC, TORDAI-HASADÉK, TORDA, TOROCKÓI HEGYSÉG (A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától).

Megjegyzés: Ha őseink nem ismerték volna a TOR szó jelentését, nem lennének Torda, Tordai hasadék, Torockó elnevezések sem! 

TOROL. Etimológiai szótár: „torlaszt [1831] Származékszó, melyet tudatos szóalkotással hoztak létre a nyelvújítás idején a torlódik alapszavául is szolgáló torol ’halmoz, töm’ igéből az -aszt műveltető igeképzővel, vö. gyullaszt, mulaszt. Ugyancsak nyelvújítás kori alkotás a torlasztból szóelvonással létrehozott torlasz [1836]. A barikád magyarítására már a torlasz megalkotása előtt is történtek kísérletek, vö. torladék, torlat, torlaszték. A torlasz igei származéka a torlaszol [1848]”

TORPAN. Etimológiai szótár: „torpan [1836] Származékszó egy ismeretlen eredetű, önálló alakban nem adatolt szótőből.” Sok helyen meg lehet torpanni, például egy TORLASZ, vagyis egy bezárt kapu előtt is! De hát magyar szó nincs, csak ismeretlen eredetű!

TOROK. A szájüregből a garatba vezető szűk nyílás, ill. a garatnak és a szájüregnek érintkező része. Van, ami leszalad vkinek a torkán, és van, akinek a torkán akad! Etimológiai szótár: „torok [1055 tn. (?), 12. század vége] Ősi, ugor kori szótő magyar képzéssel, vö. vogul tor ’torok’, osztják tur ’torok, gége’. Az ugor alapalak *tur ’torok, gége’ lehetett.”

TORONY. Az első toronyról a Biblia tesz említést, a torony építője Nimród nevéhez fűződik. Etimológiai szótár: „torony [1291] Német jövevényszó, vö. középfelnémet, bajor-osztrák „turn ’torony’; vö. még: német Turm.”

Bár torony szavunk eredetét odaadtuk a németeknek, de figyelő tornyot eredetileg a várak, erődítmények kapubejárata fölé szoktak építeni. A „torony” az volt, amit a kapu (Tor) fölé (a Tor-on) építettek!

TORNÁC. Lakóház előtere. Falusi háznak vagy nagyobb épületnek a bejáratnál levő, folyosóhoz hasonló, fedett külső része, amelynek az udvar vagy kert felé eső oldala oszlopos és nyitott.

Etimológiai szótár: „tornác [1490] Jövevényszó, az átadó nyelv azonban vitatott. 1. Összefügghet az alábbi nyugat-európai vándorszóval, vö. német Terrasse ’terasz’, középfelnémet tërraʒ, tarraʒ, tarrāʒ ’fal, bástya, barikád; terasz, erkély’, ófrancia terrace ’földfal; emelvény; nyitott, magasított terem’, olasz terrazzo ’erkély’. E feltételezés szerint a tornác etimológiailag összefügg terasz főnevünkkel is. A magyarba a német közvetíthette. A szó belseji rr > rn elhasonulás oka nem világos. 2. Német jövevényszó, vö. korai felnémet durniz, dornicz ’fűthető helyiség, szoba’, bajor-osztrák dornitze, turnitz ’étkező, vendégszoba’. A német szó eredete bizonytalan, talán szláv átvétel. E származtatás ellen szól a magyar alak á magánhangzója, melynek létrejöttét azonban hangrendi illeszkedéssel magyarázhatjuk.” Ha nem magyar eredetű a tornác, akkor inkább a korai felnémet durniz, dornicz lehet! Megjegyzem, a magyar nyelvben ismert a GÁDOR szó, a ház hosszanti falával párhuzamos tornác elnevezése, bár nyelvészeink szerint az is német jövevényszó.  Etimológiai szótár: "gádor [1416 u.] ’pitvar; pince torka; gödör’ Német jövevényszó, vö. középfelnémet, korai újfelnémet gater ’rács, kerítés’, bajor-osztrák gōdär, gatter ’ugyanaz; rácsos ajtó mögötti helyiség’, német Gatter ’rács, kerítés, keretes fűrész’."

TORNA, TORNÁSZ. Etimológiai szótár: „torna [1806] Nyelvújítás kori szóalkotás eredménye. Szórövidítéssel keletkezett a középkori latin, hazai latin tornamentum, torneamentum ’harcjáték, lovagi torna’ alakból, melynek létrehozásához mintául szolgálhatott a német, régi nyelvi turnei, tornei ’ugyanaz’ is. A szót Dugonics András alkotta. Igei származékai a tornázik, tornászik [1847], főnévi származéka a tornász [1869], mely utóbbi egyaránt keletkezhetett a torna alapszóból (vö. gazdász) és elvonással a tornászik igéből is.” A lovagi torna egy harci játék volt, ahol „akadályokat” (lásd TOR), kellett legyőzni!

TÖRVÉNY. A törvény és a megszegésével járó büntetés az, ami visszatart (mint egy torlasz, egy bezárt kapu), hogy elkövessünk valamit, ami tilos! Lásd héber torach törvény (Mózes öt könyve). Etimológiai szótár: „törvény [13. század közepe] Ismeretlen eredetű. A -vény szóvég deverbális névszóképzőnek tűnik, ez azonban a szó ismeretlen etimológiája miatt nem bizonyítható.”

TÜRELMES, TÜRTŐZTET: TARTÓZTAT! Visszafogja, mérsékli, fékezi magát. Etimológiai szótár: „tűr1 [1299 tn. (?), 1372 u.] ’elvisel valamit’ Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. csagatáj töz-, tatár tüz-, türkmén döz-: ’eltűr, elvisel, elszenved’. A szó a mai csuvasban nem él, a csuvas r köztörök z megfelelésére vö. ökör, sár. A magyarba került alak *tür- vagy *tör- lehetett, a magánhangzó megnyúlására vö. szűnik.”

Az angol GATE jelentése kapu. A kapu is lehet torlasz, vagy GÁT, vagyis a magyar nyelvben megtalálható a KAPU mellett a GÁT és a TOR-lasz is! A GÁT fordítottja TÁG, vagyis a GÁT bezár, lezár, a TÁG tágít, kinyit! Mielőtt a GÁT szó kialakult volna, az emberek már TÁG-ra nyitották a szemüket vagy a szájukat, vagy TÁ-togtak az éhes gyerekek. Már az Á hang kiejtésekor tágra nyílik a szánk, a TÁ kiejtésekor a száj kitárul, kifejezi a tágasságot, nyitottságot, a TÁ-val kezdődő szóval fejezzük ki a táplálkozást, a távolságot, az eltávolodást, de egy vadállat a kinyitott szájával a támadást fejezheti ki. A TÁG fordítottja a GÁT, ami valamiben gátol minket!

A segélykérés általános Morse-kódját (...– – – ..., azaz ti-ti-ti tá-tá-tá ti-ti-ti) az 1906. október 3-án született berlini Nemzetközi Rádiótávírási Egyezményben fektették le. Azért ezt a jelet találták megfelelőnek, mert ezt nagyon könnyű Morse-távíróval leadni. Csupán a véletlen műve, hogy ez SOS-ként „fordítható le”.

Amíg a TÁ kiejtésekor szélesre nyílik, Tágul a szánk, addig Ti kiejthető összezárt fogakkal is, vagyis amíg TÁ a nyitottság, tágasság, a TI a zártság, a Titok, a Tiltott, a Titkos.

A kapu szóról már írtam, a KAPU is nyitódik és becsukódik mint a száj, ugyanahhoz az ősi KAP gyökhöz tartozik, mint a már tárgyalt kap, kapkod, kapál, stb. szavak.

Dravida nyelvek:

Tamil kappu, kappi- (mouth) ’száj, torkolat, nyílás, bejárat’

A kapu ismert akkád elnevezése bābu (gate, door), lásd Babilon nevét: Bābili (gate of god), ’isten kapuja’. Babilon neve presumer eredetű, egy ősi település volt, nevének legkorábbi formája Babil(a). Az akkád népetimológia ebből formálta a Báb-ili, „isten kapuja” nevet.

A világhírű Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel.

Megjegyzem, a magyar nyelvet nem lehet kikerülni, a kapu, ajtó vagy torlasz szavaknál is található magyar szó, akár KAP gyökkel KAPU, akár TOR gyökkel TORLASZ vagy TORONY!

Nincsenek hozzászólások

Válasz