svetlikotto - Ősnyelvi eredetű gyökök és szavak

SZÓSZÖVÉS, AZ ŐSI GONDOLKOZÁS, SZÓALKOTÁS

Tue, 27 Feb 2018 13:36:00 +0000

Szó és sző, szöveg és szövet. Text és textile.

A Biblia a nyelvek szétválásáról ír, s ez nem véletlen, a nyelvek valóban szétváltak valamikor, de ennek oka ismeretlen. Ilyen szétvált szavunk a „fon” szó is. Míg a magyar nyelvben a szövéssel-fonással kapcsolatos fon, fonal, fonás szavak maradtak meg, addig az ógörög nyelvben ismeretesek a hanggal, beszéddel kapcsolatos szavak, mint a fono, fonetika, fonéma, és az ebből utólag képzett phone, mikrofon, megafon, telefon, stb. szavak, az ógörög phain jelentése fon és fény is. (Egyes vélemények szerint az ógörög és a magyar nyelv valamikor egy nyelv volt, a szétválás valamikor 5000 évvel ezelőtt történt.) Mivel a kőkor nyelve a kép volt, ma már nehéz, de nem lehetetlen visszakövetkeztetni, mi volt a közös kép, ami miatt ugyanaz a szó fejezte ki a fonást és a hangot, beszédet is. Csak megjegyzem, hogy a különböző írásokat (kőbe, agyagba vésést, stb) megelőzte a zsinórírás! Legismertebbek az inka zsinórírások, a khipu-k! Itt a fonalakon elhelyezett csomók szolgáltak az információk tárolására, számított a zsinór hossza és színe is!

Egy nyelve volt valaha a földnek, áll a Bibliában. Sokan állítják, hogy a magyar nyelv örököse, leszármazottja ennek az ősnyelvnek. Ezt az állítást írott nyelvemlékek hiányában nagyon nehéz bizonyítani, csak közvetett bizonyítékokat kereshetünk. Az biztos, a magyar nyelv szavai, szavainak gyökei szinte minden régi nyelvben megtalálhatók, felépítése és kifejezőkészsége egyedülálló, s talán a legalkalmasabb a gondolatok árnyalt, pontos közvetítésére. Gyökrendszerének köszönhetően időben nagyon lassan változó nyelv, közel 1000 éves nyelvemlékeink is olvashatóak és érthetőek! Grover S. Krantz szerint az összes európai helyben maradó nyelv közül gyakorlatilag a magyar a legrégebbi!

Miközben elfogadom, ha egy képzett nyelvész csak „hozott” anyagból dolgozik, és számára ott ér véget a nyelvészkedés, ahol elfogytak az írásos emlékek, az előrelépéshez szükség van némi „bátorságra”, beleérzésre, új gondolatokra és feltételezésekre, különben minden marad a régiben. Úgy gondolom, az ősi nyelvek vizsgálatára és az abból levonható, múltunkat erősítő és tisztázó következtetésekre nagy szükségünk van, mert a magyar egy múltját és hitét vesztett, magányos nép lett!

A vizsgálódáshoz szükséges a legelemibb nyelvészeti ismeret, a hangok változásának ismerete, mint Grimm törvénye, más néven az első mássalhangzó-eltolódás (ha ez nem is szentírás!). Például az indogermán nyelveknél a D-ből T, a T-ből pedig Z lett. Vagyis a latin dent-ből angol tooth, a németben Zahn (jelentése mindhárom nyelvben fog). Ugyanilyen változások lehettek más hangoknál is, így lett a p-ből f (latin pater-ből gót fadar, angol father, vagy a b-ből p, illetve g-ből k, k-ból h). Ezek a változások más nyelveknél is előfordulhattak (finn kala > magyar hal), és még számos más hangváltozás is, de figyelembe kéne venni, hogy egy ragozó nyelvnél a szavak lassabban változnak, mint a hajlító nyelveknél!

Szószövés, szöveg és szövet!

Ennyi bevezető után nézzük meg a „szó” (beszéd, szöveg) és "sző" (szövet, fon) szavakat először a sumer nyelvben, az mégis legalább 5-6 ezer éves írott nyelvi emléket jelent!

Gondolkozzunk! Amikor beszélünk, „szőjük” a gondolatokat, és egymásba szőjük a kiejtett hangokat is, így hozunk létre értelmes szavakat, beszédet! Ha ez igaz, a beszéd és a szövés képileg nem állhatott messze egymástól az ősi gondolkozásmódban!

A mezopotámiai sumer nyelvben:

sumer DUG (speech, to speak) ’szöveg, beszéd, szónoklat’ és sumer TUG (textile, garment) ’szövet, textil, ruha’ (zöngés D és zöngétlen T páros!)

sumer dug₄ (to speak, talk, say; to order; to do, perform; to negotiate)

sumer tug₂ (textile, garment).

sumer ama-tuku₅ (senior weaver) ’idősebb takács’

sumer tuku₅ (to beat, strike of cloth; to weave) ’ütni, szövetet üt’

A sumer tug szövet, szőttes! Kicsit fentebb megbeszéltük, hogy a d-ből t lehet! Vagyis Dug és Tug csak egy hangban változik, a zöngés D-ből zöngétlen T lesz! A tuku szövőt, vagyis takácsot jelent, sumer amatuku jelentése takács (senior weawer) pontosabban idősebb takács. A sumer tuku másik jelentése: ’üt, ütni’ (beat), míg strike of cloth jelentése ’szövetet ütő’. Ebből a sumer tug szóból lett a latinok ismert viseletének a neve, a tóga!

A sumer tuku és a takács (és takaró) szavak nem állnak messze egymástól (tug-ács, tuk-ács, tak-ács). Az ógörög tékosz ’takács’, a két mássalhangzós T-K gyök azonos a magyar, a szláv, az ógörög és a sumer szavakban! Hozzá vehetjük még az akkád takāpu(m) ’szúr, kilyukaszt, varr, ölt’ jelentésű szót is, és el kell gondolkoznunk azon, vajon tényleg szláv eredetű-e a takács szó!

Starostin Proto Uráli adatbázisa szerint: Proto *tok-rV (cloth) szövet, tak-aró, a szó nem áll messze a sumer tug szótól! (k/g)

A sumer nyelvben a tug több jelentésű szó, egy másik jelentése: tug (plow) ’szántani’, míg tug sig (tug = plow + sig = place) ’szántás, szántó hely’. Ha belegondolunk, a szántás sorokból, felszántott barázda csíkokból áll. A szövet szövése szintén sorokból áll, ha jól tudom, a függőlegesen kifeszített fonalsorok közé fűzik be a vízszintes fonalsorokat, s akár a leírt beszéd, az is egymás alá „húzott” sorokból áll! Képi nyelv! A sumer nyelv szavai egy ősi képi gondolkozásmódot bizonyítanak, a szavak és jelentésük között összefüggések vannak, akár a magyar nyelvben! A beszéd, a szövés és a szántás szavak a hasonló képi gondolkozás szülöttei, a beszédben a nyelv az eke!

Dravida (Tamil) nyelven ugyanaz a szó jelenti a beszédet és a fonást:

Tamil paṉṉu, paṉṉi- (to speak, say, talk, sing) ’beszélni, mondani, énekelni’ és

Tamil paṉṉu, paṉṉi- (to weave) ’fonni, szőni’

Szent Erzsébet fonás közben.

Magyarországi, Türingiai vagy Marburgi Szent Erzsébet néven is tisztelik világszerte. Két ország (Magyarország és Németország), s három város (Sárospatak, Eisenach és Marburg) vallja magáénak. A szegények, az elesettek, a jótékonykodók és a házastársi hűség védőszentje. A világegyház november 17-én ünnepli. II. András (1205-1235) magyar király és Gertrudis királyné leánya, a későbbi IV. Béla király testvérhúga, Erzsébet Sárospatakon született, 1207-ben. A Magyarország és Türingia közötti szövetségi szerződést megpecsételendő 1211-ben, az akkor négy esztendős magyar királykisasszonyt eljegyezték a türingiai őrgróf még szinten gyermek fiával.

A magyar FON.

A magyar nyelvben megtaláljuk a FON szót (fon, fonal, fonás), de a fonográf, a fonetika (’az emberi hangok sajátságaival foglalkozó tudományág) és a telefon már idegenből átvett szavak. Kérdés lehet az, hogy sohasem volt a hanggal kapcsolatos FON kezdetű szó valamikor régebben a magyar nyelvben, vagy csak kiveszett? (Amennyiben közös eredete van a magyar és az ógörög nyelvnek, akkor kiveszett (Lásd Varga Csaba "ÓGÖRÖG: RÉGIES CSÁNGÓ NYELV" című írását). A FONák, FONtos, FONtol, FONdorlatos szavak jöhetnének számításba, ha nyelvészeink nem találtak volna rá a „FONT”, angol pound, német Pfund szóra, mindjárt le is csaptak rá! Miből lennének a magyar „fontol, fontos, fondorlat, fondorlatos” szavak, ha nem az angol pound vagy német Pfund szavak átvételéből.

VEZÉRFONAL. Vezérmondat, vezérgondolat.

FONT. Etimológiai szótár: „font [1416 u.] ’súlymérték (kb. 0,5 kg); pénznem, illetve pénzegység’ Német, közelebbről felnémet jövevényszó, vö. középfelnémet phunt, hazai újfelnémet phundt, német Pfund: ’súlymérték; a legnagyobb régi pénzegység’. A szó végső forrása a latin pondus ’súlymérték’. Származékai a fontos [1585], fontol [1604]”

FONÁK. Etimológiai szótár: „ fonák [1636] ’furcsa, kínos’ Származékszó. Alapszava bizonytalan, talán a fon ige, -ák végződése névszóképző. A származtatás jelentéstani nehézségekbe ütközik, esetleg az 1527-ből adatolható visszafont ’hamis’ kapcsolható ide.” Fonák szavunk bizonyítja, hogy volt egy FON gyökünk, ami kiveszett!

Ami FONTOS, azt meg kell beszélni, nem hagyhatjuk szó nélkül!

Amit FONTOLUNK, azt gondolatban megbeszéljük magunkkal!

FONDORLATOS. Etimológiai szótár: „fondor [1222 tn. (?), 1574] ’fondorlat; fondorlatos’ Szóhasadással keletkezett a fodor szóból egy későbbi n járulékhang betoldásával. A címszó jelentését tekintve elvontabb irányba tolódott el, hasonló jelentésfejlődésre vö. tekervényes, csavaros eszű. Igei származéka a fondorkodik [1572], a fondorlat főnév [1832] pedig nyelvújítás kori szóalkotás eredménye.” Hát a fondorlatosnak sincs semmi köze a német Pfundhoz, volt FON kezdetű magyar gyök!

A latin textus és textus, textum

Bár a latin nyelvben nem igen találni szóbokrokat, és szinte mindenre külön kifejezésük van, megtaláljuk a sumer, a tamil és magyar nyelvben megismert hasonlóságot a szöveg (textus) és szövés (textus), szövet (textum, textile) szavak között!

Az angol text és textile

Az angol nyelvbe a francia (latin) nyelvből kerültek szavak

angol text ’szöveg’ és angol textile, texture ’szövet’

francia texte ’szöveg’ és francia textile ’szövet’

Meg kell említenem, hogy az angol szókincsnek van egy ősi rétege, amelyben megőrzött ősi szavakat. Ezek közé tartozik a saw és sew, vagyis:

angol saw ’szólásmondás, közmondás’, angol sew ’varrni’

Az angol nyelvben phone vagy telephone a telefon (távbeszélő), a szó visszavezethető az ógörög nyelvre: ógörög τῆλε tēle „távoli“, és φωνή phōnē „hang, beszéd“

Finnugor (obi-ugor)

Manysi (vogul) săw ’szó; hang; dallam’ és Manysi säw ’fonat, fonadék’

Hanti (osztják) såw ’jajszó; énekszó; dallam’

A magyar nyelvben szó, és sző, vagy szöveg és szövet

Megjegyzés: a magyar szöveg szó nyelvújítás kori szó latin mintára, de nem volt nehéz „kitalálni”, a szó, szav, (mint a „hó, hav”) és a sző, szövés adta a mintát, a magyar nyelvben ez benne volt!

SZÓ. Etimológiai szótár: „szó [1213 tn. (?), 13. század eleje]. Ősi, ugor kori szó, vö. vogul săw’ szó; hang; dallam’, osztják såw ’jajszó; énekszó; dallam’. Az ugor alapalak *saßɜ ’szó, beszéd’ lehetett. Az ugor alapnyelvben e szó török eredetű volt, vö. türk sab ’szó; beszéd’.”

Téved a finnugor nyelvész! A „szó” (sab) a török nyelvben is jövevényszó az ősnyelvből, amit nagyon sok nyelvben megtalálunk különböző alakban és jelentésben. Igen, ősnyelvi szó, a magyar és török mellett megtalálható a dravida, az akkád, az uráli, a spanyol, a baszk és a különböző indián nyelvekben is!

Az aymará indián nyelvben:

aymará sa ’beszéd, mondat’, sau-ri ’takács’, sawu ’szövőszék’

TORLASZ, GÁT, KAPU, TOR, TÜR, DOOR, GATE

Tue, 27 Feb 2018 10:17:00 +0000

Régóta foglalkoztatja az embereket az ősnyelvek kérdése, de írásos dokumentumok hiányában nem igen tudunk visszamenni a történelem előtti időkbe, csak visszakövetkeztetések, jó vagy rossz rekonstrukciók, találgatások, elméletek, megegyezéses konszenzusok vannak. Véleményem szerint egy nép eredete és nyelvének eredete nem biztos, hogy megegyezik, ezért a magyar nyelv finnugor származtatása teljesen téves elképzelés, miközben nyelvünk tele van olyan alapszavakkal, amelyek közös eredetűek a finnugor nyelvek szavaival, de találhatunk ilyen szavakat a sumer, a dravida és egyéb más nyelvekben is.

Mivel egy nyelv fejlődését leginkább az állandó kommunikáció segítheti, a nyelv fejlődése csak nagy tömegben egymáshoz közel élő és állandó kapcsolatban élő emberek között lehetséges! Hogy ki az átadó és ki az átvevő, az lehet, hogy a nyelvészek által eldöntött, de lehet rajta vitatkozni, ebbe már különböző érdekek is beleszólnak s beleszóltak eddig is, sajnos az indoeurópai nyelvészek mindent eldöntöttek nélkülünk és kisajátítottak minden kultúrnyelvet, főleg olyanokat, melyeknek hozzájuk tartozását bizonyítani sem tudták! Egy ősi szó megjelenhet több nyelvben vagy több nyelvcsaládban is, sőt az is lehet, hogy a saját nyelvcsaládja valamelyik nyelvéből kiveszik, míg az átvevő nyelvekben megmarad.

A sok közös szóból kiindulva valószínű, hogy a mai nyelvcsaládoknak volt egy őse. Olyan szavakat mutatok most be, amelyek megtalálhatók a magyar és az indogermán nyelvekben is, de szó sincs szavak átvételéről! Őseink a szavakat nem úgy találták ki, hanem a természet megfigyelése segítette őket abban, ahogy szavaink hangzása kialakult, ezért nagyon jó megfigyelők voltak. A kőkor szava kép volt, amit ma egy szóban nem igen lehet leírni.

Tátognak az éhes kismadarak, tátognak az éhes kisgyerekek, TÁG-ra nyitják a csőrüket, szájukat. Tágra nyitáskor az ajkak eltávolodnak egymástól, ez jelzi a nyitottságot, eltávolodást. A TÁG „fordítottja” GÁT, a TÉR lezárása. TÁ-val kezdődő szavaink fejezik ki a Tágasságot, Távolságot. Ha a Tér kitágul, ha valami TÁG lesz, ott lehet Tárolni. A TÁG fordítottja a GÁT. Az angol GATE kaput jelent, a kapu tágul, tárul és zárul. A magyar TÁG, TÁGAS, TÁTOG szavak „képek” , ezek a szavak nem az ajtót, hanem egy képet, a szétnyílást jelenítenek meg! A TÁR gyökszóval külön is foglalkozok, megtalálható a dravida nyelvekben is!

A német TÜR, angol DOOR jelentése ’ajtó’, német TOR, angol GATE jelentése ’kapu’. A magyar nyelvben TOR a TORLASZ szavunk kezdő gyöke. A kapu elődje egy zárható, nyitható torlasz volt! Gondoljunk csak a Debrenti-kapura, egy szorosra, amelyet Nagy Sándor torlaszolt el vaskapukkal, és amelyről először Josephus Flavius tesz említést az I. században „A zsidó háború” című könyvében:

„Talán már fentebb említettem, hogy az alán nép a Tanais-folyó és a Maiótis-tó közt lakó skytha törzs. Ez a nép ebben az időben elhatározta, hogy rablóhadjáratot indít Médiába és még azon túl is; ebben az ügyben tárgyaltak a hyrkaniaiak királyával, mert ez az ura annak a szorosnak, melyen Nagy Sándor vaskaput csináltatott, hogy el lehessen zárni. Miután a hyrkaniaiak királya megengedte nekik az átvonulást, nagyszámú csapattal megrohanták a gyanútlan médeket, és teljesen kifosztották a népes országot, amelyben rengeteg a hasznos háziállat; és senki sem mert szembeszállni velük.” Ennyit a szkítákról és a „testvér” médekről.

A városkapu szó bizonyára ismerős. „Pest 1468-ban Mátyás királytól kapott szabad királyi város jogot. Ebben az időben épült ki a települést övező várfal a mai Deák Ferenc utca-Károly körút-Múzeum körút-Kálvin tér-Vámház körút vonalában (maradványai ma is láthatók a Kálvin tér és a Kiskörút egyes házainak falaiban). A városból kivezető utakat kapuk őrizték: a Váci-kapu (a mai Vörösmarty tér közelében), a Hatvani-kapu (a mai Astoria Szállónál), a Kecskeméti-kapu (a mai Kálvin tér-Kecskeméti utca sarkánál).” A három városkapu egyformán volt építve, lásd a Hatvani kapu képét! A képen világosan látszik, hogy a kapu felett torony (valószínűleg őrtorony volt!), ezeket a kapukat ellenség közeledtére bezárták és eltorlaszolták.

A Hatvani kapu 1790 körüli állapotát Warschag Jakab festménye őrizte meg.

A TOR, TÜR, DOOR, és a magyar TOR-ral kezdődő szavak egyértelművé teszik, hogy egy ősi szóval van dolgunk! Ezt erősítik a dravida TŪR, TOR gyökű szavak is!

Dravida szavak:

Tamil tūr (to be filled up, be closed, choked up) ’ fel kell tölteni, be kell zárni, el kell fojtani’

Tamil tūr (to fill up, close up as a well, choke up as a pit, hide, cover; n. rubbish at the bottom of a well, dregs, mud) ’kitölt, elzár, mint egy kutat, teletölt, mint egy gödröt, elrejt, fedezni; fn. szemét a kút fenekén, sóder, sár’

Tamil tūrvu (filling up, closing up as of a well with rubbish) ’feltöltés, elzár, mint a szemetet kútból’

Tamil tūrvai (accumulation) ’ felhalmozódás’

Toda toṛ- (to bump foot) ’beleütközik a lába’

Koḍagu tora-, torap-, torand- (to open) ’kinyit, kitár’

Tamil tār (flower, blossom, flower-bud) ’virág, kivirul, virágrügy’

Ismerünk több TOR gyökkel kezdődő szót a magyar nyelvben, mint TOROK, TORPAN, TORKOS, TORKOLAT, TORLÓDIK, TORLASZ, TORLASZT, TORONY, TORNÁC, TORDAI-HASADÉK, TORDA, TOROCKÓI HEGYSÉG (A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától).

Etimológiai szótár: "torlaszt [1831] Származékszó, melyet tudatos szóalkotással hoztak létre a nyelvújítás idején a torlódik alapszavául is szolgáló torol ’halmoz, töm’ igéből az -aszt műveltető igeképzővel, vö. gyullaszt, mulaszt. Ugyancsak nyelvújítás kori alkotás a torlasztból szóelvonással létrehozott torlasz [1836]. A barikád magyarítására már a torlasz megalkotása előtt is történtek kísérletek, vö. torladék, torlat, torlaszték. A torlasz igei származéka a torlaszol [1848]"

Megjegyzés: Ha őseink nem ismerték volna a TOR szó jelentését, nem lennének Torda, Tordai hasadék, Torockó elnevezések sem!

TOROL. Etimológiai szótár: „torlaszt [1831] Származékszó, melyet tudatos szóalkotással hoztak létre a nyelvújítás idején a torlódik alapszavául is szolgáló torol ’halmoz, töm’ igéből az -aszt műveltető igeképzővel, vö. gyullaszt, mulaszt. Ugyancsak nyelvújítás kori alkotás a torlasztból szóelvonással létrehozott torlasz [1836]. A barikád magyarítására már a torlasz megalkotása előtt is történtek kísérletek, vö. torladék, torlat, torlaszték. A torlasz igei származéka a torlaszol [1848]”

TORPAN. Etimológiai szótár: „torpan [1836] Származékszó egy ismeretlen eredetű, önálló alakban nem adatolt szótőből.” Sok helyen meg lehet torpanni, például egy TORLASZ, vagyis egy bezárt kapu előtt is! De hát magyar szó nincs, csak ismeretlen eredetű!

TOROK. A szájüregből a garatba vezető szűk nyílás, ill. a garatnak és a szájüregnek érintkező része. Van, ami leszalad vkinek a torkán, és van, akinek a torkán akad! Etimológiai szótár: „torok [1055 tn. (?), 12. század vége] Ősi, ugor kori szótő magyar képzéssel, vö. vogul tor ’torok’, osztják tur ’torok, gége’. Az ugor alapalak *tur ’torok, gége’ lehetett.”

TORONY. Az első toronyról a Biblia tesz említést, a torony építője Nimród nevéhez fűződik. Etimológiai szótár: „torony [1291] Német jövevényszó, vö. középfelnémet, bajor-osztrák „turn ’torony’; vö. még: német Turm.”

Bár torony szavunk eredetét odaadtuk a németeknek, de figyelő tornyot eredetileg a várak, erődítmények kapubejárata fölé szoktak építeni. A „torony” az volt, amit a kapu (Tor) fölé (a Tor-on) építettek!

TORNÁC. Lakóház előtere. Falusi háznak vagy nagyobb épületnek a bejáratnál levő, folyosóhoz hasonló, fedett külső része, amelynek az udvar vagy kert felé eső oldala oszlopos és nyitott.

Etimológiai szótár: „tornác [1490] Jövevényszó, az átadó nyelv azonban vitatott. 1. Összefügghet az alábbi nyugat-európai vándorszóval, vö. német Terrasse ’terasz’, középfelnémet tërraʒ, tarraʒ, tarrāʒ ’fal, bástya, barikád; terasz, erkély’, ófrancia terrace ’földfal; emelvény; nyitott, magasított terem’, olasz terrazzo ’erkély’. E feltételezés szerint a tornác etimológiailag összefügg terasz főnevünkkel is. A magyarba a német közvetíthette. A szó belseji rr > rn elhasonulás oka nem világos. 2. Német jövevényszó, vö. korai felnémet durniz, dornicz ’fűthető helyiség, szoba’, bajor-osztrák dornitze, turnitz ’étkező, vendégszoba’. A német szó eredete bizonytalan, talán szláv átvétel. E származtatás ellen szól a magyar alak á magánhangzója, melynek létrejöttét azonban hangrendi illeszkedéssel magyarázhatjuk.” Ha nem magyar eredetű a tornác, akkor inkább a korai felnémet durniz, dornicz lehet! Megjegyzem, a magyar nyelvben ismert a GÁDOR szó, a ház hosszanti falával párhuzamos tornác elnevezése, bár nyelvészeink szerint az is német jövevényszó. Etimológiai szótár: "gádor [1416 u.] ’pitvar; pince torka; gödör’ Német jövevényszó, vö. középfelnémet, korai újfelnémet gater ’rács, kerítés’, bajor-osztrák gōdär, gatter ’ugyanaz; rácsos ajtó mögötti helyiség’, német Gatter ’rács, kerítés, keretes fűrész’."

TORNA, TORNÁSZ. Etimológiai szótár: „torna [1806] Nyelvújítás kori szóalkotás eredménye. Szórövidítéssel keletkezett a középkori latin, hazai latin tornamentum, torneamentum ’harcjáték, lovagi torna’ alakból, melynek létrehozásához mintául szolgálhatott a német, régi nyelvi turnei, tornei ’ugyanaz’ is. A szót Dugonics András alkotta. Igei származékai a tornázik, tornászik [1847], főnévi származéka a tornász [1869], mely utóbbi egyaránt keletkezhetett a torna alapszóból (vö. gazdász) és elvonással a tornászik igéből is.” A lovagi torna egy harci játék volt, ahol „akadályokat” (lásd TOR), kellett legyőzni!

TÖRVÉNY. A törvény és a megszegésével járó büntetés az, ami visszatart (mint egy torlasz, egy bezárt kapu), hogy elkövessünk valamit, ami tilos! Lásd héber torach törvény (Mózes öt könyve). Etimológiai szótár: „törvény [13. század közepe] Ismeretlen eredetű. A -vény szóvég deverbális névszóképzőnek tűnik, ez azonban a szó ismeretlen etimológiája miatt nem bizonyítható.”

TÜRELMES, TÜRTŐZTET: TARTÓZTAT! Visszafogja, mérsékli, fékezi magát. Etimológiai szótár: „tűr1 [1299 tn. (?), 1372 u.] ’elvisel valamit’ Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. csagatáj töz-, tatár tüz-, türkmén döz-: ’eltűr, elvisel, elszenved’. A szó a mai csuvasban nem él, a csuvas r köztörök z megfelelésére vö. ökör, sár. A magyarba került alak *tür- vagy *tör- lehetett, a magánhangzó megnyúlására vö. szűnik.”

Az angol GATE jelentése kapu. A kapu is lehet torlasz, vagy GÁT, vagyis a magyar nyelvben megtalálható a KAPU mellett a GÁT és a TOR-lasz is! A GÁT fordítottja TÁG, vagyis a GÁT bezár, lezár, a TÁG tágít, kinyit! Mielőtt a GÁT szó kialakult volna, az emberek már TÁG-ra nyitották a szemüket vagy a szájukat, vagy TÁ-togtak az éhes gyerekek. Már az Á hang kiejtésekor tágra nyílik a szánk, a TÁ kiejtésekor a száj kitárul, kifejezi a tágasságot, nyitottságot, a TÁ-val kezdődő szóval fejezzük ki a táplálkozást, a távolságot, az eltávolodást, de egy vadállat a kinyitott szájával a támadást fejezheti ki. A TÁG fordítottja a GÁT, ami valamiben gátol minket!

A segélykérés általános Morse-kódját (...– – – ..., azaz ti-ti-ti tá-tá-tá ti-ti-ti) az 1906. október 3-án született berlini Nemzetközi Rádiótávírási Egyezményben fektették le. Azért ezt a jelet találták megfelelőnek, mert ezt nagyon könnyű Morse-távíróval leadni. Csupán a véletlen műve, hogy ez SOS-ként „fordítható le”.

Amíg a TÁ kiejtésekor szélesre nyílik, Tágul a szánk, addig Ti kiejthető összezárt fogakkal is, vagyis amíg TÁ a nyitottság, tágasság, a TI a zártság, a Titok, a Tiltott, a Titkos.

A kapu szóról már írtam, a KAPU is nyitódik és becsukódik mint a száj, ugyanahhoz az ősi KAP gyökhöz tartozik, mint a már tárgyalt kap, kapkod, kapál, stb. szavak.

Dravida nyelvek:

Tamil kappu, kappi- (mouth) ’száj, torkolat, nyílás, bejárat’

A kapu ismert akkád elnevezése bābu (gate, door), lásd Babilon nevét: Bābili (gate of god), ’isten kapuja’. Babilon neve presumer eredetű, egy ősi település volt, nevének legkorábbi formája Babil(a). Az akkád népetimológia ebből formálta a Báb-ili, „isten kapuja” nevet.

A világhírű Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel.

Megjegyzem, a magyar nyelvet nem lehet kikerülni, a kapu, ajtó vagy torlasz szavaknál is található magyar szó, akár KAP gyökkel KAPU, akár TOR gyökkel TORLASZ vagy TORONY!

A kapu kínai írásjele: 門 Mén

Üdvözlő bejegyzés

Sun, 28 Jan 2018 20:14:14 +0000

Ez csak némi mintaszöveg, ami azt szemlélteti, hogyan fognak kinézni a blogbejegyzések. Ezt a mintabejegyzést törölheted, és hozzáadhatod a saját igazi blogbejegyzéseidet.

Bejegyzés szerkesztéséhez csak kattints a Bejegyzés szerkesztése elemre az adott bejegyzés tetején. Bejegyzés hozzáadásához vagy törléséhez nyisd meg a teljes blogszerkesztőt a bal oldali eszköztárról.