A HETTITA NYELV
Az indoeurópai és finnugor nyelvészek még mindig a 19. században felállított hibás elvek alapján dolgoznak, így az eredmények, következtetések is hibásak. Az indoeurópai nyelvészek családfaelmélete egyre kevésbé tartható, az általuk felállított szabályokat csak másokkal tartatják be, maguk kibújnak alóla, az egészet újra kellene gondolni! Miközben saját nyelvcsaládjukba sorolnak olyan nyelveket, amik ennek nem igazán felelnek meg (örmények, kelták, hettiták, szkíták), mindent elkövetnek, hogy az általuk lenézett finnugor (régebben turáni) nyelvcsaládba ne kerülhessenek be a sumerok, japánok, és egyéb ragozó nyelvek. Az „indogermanizmus” abból indult ki, hogy az emberiség kultúrtörténete az indogermán és szemita népek megjelenésével kezdődött, ezért bombaként robbant, mikor megtalálták a sumer kulturális emlékeket, ékírásos agyagtáblákat. Hamar kiderült, hogy a sumer nyelv se nem szemita, se nem indoeurópai, hanem agglutináló, vagyis a sumer ragozó nyelvű nép volt. Az első vélemények szerint szkíta nyelvnek gondolták! A világ első ismert kultúrnépei az egyiptomiak mellett a sumerok, mindkettő ragozó nyelvű nép volt. A sumerok megtalálása sokkoló volt az „árja” indogermánok számára, ezért mindent elkövettek, hogy a hettita nyelvet besorolják az indoeurópai nyelvcsaládba, mivel rajtuk kívül nem igen tudtak kultúrnépet felmutatni az első évezred előtti időkből.
Úgy gondolom, az igazán botrányos az volt, ahogy a hettita nyelvet besorolták a saját nyelvcsaládjukba, ezt a „merényletet” a cseh Hrozný követte el, mindössze két szó hasonlósága alapján jelentette ki, hogy a hettita nyelv indoeurópai! Ezzel minden szabályt áthágott, ami alapján meg lehet határozni két nyelv rokonságát, de ha ők csinálják, akkor szabad! Akit a történet részletesebben érdekel, az olvassa el CERAM: A HETTITÁK REGÉNYE című könyvét.
Bár a Bibliából ismert volt a hittim nép, ill. a khitteusok, de a világ sokáig nem tudott róluk, míg a mai Törökország területén folyó ásatások napfényre nem hozták régi városaik romjait, és a hettita írásos feliratokat. Voltak hettita hieroglif jeleket tartalmazó feliratok, amiket nem tudtak elolvasni, és voltak olvasható ékírásos szövegek, amiket el tudtak olvasni, de nem értették. A cseh Hrozný nevéhez fűződik a hettita nyelv „megfejtése” és ő „állapította” meg, hogy indoeurópai nyelv. Több ezer éves szavakat hasonlított össze jóval fiatalabb ófelnémet és ószász szavakkal. (Ezt próbálná meg egy „sumerkodó”). Való igaz, a hettita nyelvben megváltozhatnak a szavak tövei, ez a flektáló nyelvekre jellemző, de maga a nyelv ragozó, ősi, archaikus nyelv! Az elhíresült hettita mondat, amit Hrozný megfejtett, így hangzik: „nu NINDA-an e-iz-za-at-te-ni wa-a-tar-ma e-ku-ut-te-ni”
Az egyetlen ismert szó ebben a mondatban a NINDA volt (!), mert ez egy ismert sumer ideogramma, jelentése étel, vagy kenyér. Úgy okoskodott, ahol kenyér van, ott esznek-isznak. Ez alapján az enni szó az „ezzateni”, hozzá hasonló az ófelnémet „ezzan”, az inni szó a „watar”, ami hasonló az ószász „watar” szóhoz. A mondat fordítása a könyv szerint:” Most te kenyeret fogsz enni, és azután vizet fogsz inni”. A fordítás nem pontos, mert a hettita szövegben többes szám második személyben van az evés és ivás, de nem ez a lényeg. Végül is két szó „külső” hasonlósága és nem szabályos hangmegfelelések alapján döntötték el a hettita nyelv indoeurópai nyelvcsaládba tartozását, úgy, ahogy nekünk tiltják a sumer szavakkal való szó összehasonlítást! Később Emil Forrel svájci nyelvtudós megállapította, hogy a bogazköyi feliratokon 8 nyelv szavai találhatók! Ezt megtoldanám azzal, hogy találtam olyan szót is, amely szinte teljesen azonos a finn és a hettita nyelvben. A hettita 'ishā jelentése 'úr' (lord), míg a finn 'isä' jelentése 'ős' vagy 'apa'. Azt hiszem, nincs kétség afelől, hogy ez a két szó egy tőtől fakad! Forrel szerint a hettita (helyesen kanesi) nyelven kívül sumer, akkád, hurri, protohatti, luwyár, ősind és balái szavakat is tartalmaztak a feliratok.
A hettita 'ed' jelentése 'enni' (to eat), de a magyar 'et-, enni, ét-kezni' is az, a finn enni szó 'syödä', ehhez nem sok közünk van nekünk, magyaroknak! Eszik jelentésű a sumer 'še', szanszkrit 'as', görög 'eszthio, német 'essen', tatár 'asan', angol 'eat'. Ha megnézzük, az enni szó éppúgy megtalálható a ragozó magyar és a sumer nyelvben is, mint az indoeurópai nyelvek egy részében! (sumer še fordítva írva eš!)
A 'watar' (water, wasser) szó látszólag indoeurópai, de nézzük meg közelebbről!
A nyelvészek a víz szó eredetét vizsgálva, rekonstruálták a víz jelentésű ősszavakat. Ezek: Haku, Hakw, Kwa, Haku (lásd latin Aqva). J. Pokorny indoeurópai etimológiai szótárában is 'ak vā, Ēk u =.aqua, water. A PIE *wodr, wedor a leggyakoribb rekonstruált proto-indoeurópai elnevezése a víznek. Hogy a szintén rekonstruált protouráli/finnugor *wete = víz szót nem említik, az nem lep meg! Ez ugyanis megkérdőjelezi a watar víz szó indoeurópai eredetét, mivel a PU*wete (protougor) ősszó sokkal régebbi Európában, mint az indoeurópai nyelv jelenléte! Lehet, hogy a víz szót a finnugorból vették át az indoeurópaiak? A szláv voda mindenesetre inkább levezethető a finnugor *wete szóból, mint az IE-i aqua vagy watar szavakból. Ha már említettem a PU (proturáli) *wete rekonstruált ősszót, amely a vizet jelentette a finnugor ősnépeknél is, a finneknél vete (vesi) = víz alakban maradt fenn, ebből lett szabályos hangmegfelelésekkel a magyarban víz! A 't' idővel 'z'-vé vált: finn 'vete'>magyar 'víz', finn 'käte'>magyar 'kéz', finn 'mete'>magyar 'méz'.
Ami kimaradt a megfejtésből, az az, hogy a watar szó minden bizonnyal vizet jelent, és az ivást a „kut” szó jelenti! Nézzük meg a hettita szöveg második részét: „wa-a-tar-ma e-ku-ut-te-ni” A magyar ember régen a kútnál ivott! Etimológiai szótár: „kút [1055] Ismeretlen eredetű (milyen is lenne). Ennek ellenére ünnepelnek nyugaton, megállapították, a hettita nyelv indoeurópai nyelv volt! Sajnos, el is hiszik, vagy annyira természetes náluk minden eltulajdonítása, hogy észre sem veszik.
A kut szó eredetileg ivást jelentett, ezt tanúsítják a dravida szavak is:
Proto Dravida *kuḍ-i- ’ital, inni’
Tamil kuţi (drink) ’ital, ivás’
Tamil kuţam (waterpot) ’vizes edény, vödör’
Malayalam kuţi ’ívás, víz ivása étkezés után’
Malayalam kuṭam (waterpot) ’vizes edény’
Kannada kudi (drink) ’ivás’
Koduga kudi (drink) ’ivás’
KUT (qut, kud) szavunk a mezopotámiai nyelvekben:
akkád kūtu ’boros, sörös, olajos edény, egy kanna’
sumer KU ’lyuk, gödör’,
sumer kud ’szakít, szétszakít, vág, kivág’
KUT az etruszk nyelvben:
etruszk qutum ’korsó, kancsó’
etruszk qutumuza ’kis korsó’
A finn nyelvben kutu ’ívás, ikra’, kutea ’ívik’, de juoda ’inni’, juoma ’iszik’, vesi ’víz’, vesi hyvin ’ kút’!
J. Pokorny egyébként összeszed mindent, amit csak lehet, és kinevezi proto-indoeurópai ősszónak. Szótárában példaként az 586-87. helyen a 'kēt-kot' IE-i rekonstruált ősszó szerepel, jelentése: room, dwelling place, magyarul szoba, lakóhely. Ez rendkívül érdekes, hiszen FU nyelvészeink a kota szóból származtatják ház szavunkat! Akkor most el kellene dönteni, milyen szó a kot, kota? Finnugor vagy indoeurópai?
K-T gyökkel „ház, kunyhó, sarok” a dravida nyelvekben:
Tamil kuṭi (house, abode, home, family, town) ’ház, lakóhely, otthon, család, város’
Malayalam kōṭi, kōṭu (corner) ’sarok’.
Malayalam kuṭi (house, hut, family, wife, tribe) ’ház, kunyhó, család, feleség, törzs’
Malayalam kuṭiññil (hut, thatch) ’kunyhó, nádtető’
Malayalam kuṭil (hut) ’kunyhó’
ANITTASZ KIRÁLY HETTITA FELIRATA
Az Anittasz király felirata a hettiták egyik legkorábbi óhettita nyelvű írásos emléke az ie. 18. század végéről. Kusszara városának uralkodója, Anittasz írja le benne uralkodásának történetét. Nézzünk bele a szövegbe, mindjárt az első és kilencedik sorba!
(1§)1. m A-ni-it-ta DUMU m Pi-it-ha-a-na LUGAL URU Ku-uš-ša-ra QI-BI-MA.
(1§) 1. ” Anittasz, Pithanasz fia, Kusszara város királya mondja” (a hettita szöveg magyar fordítása.)
(2§) 9. [...] × an-nu-uš at-tu-uš i-e-et.
(2§) 9. (de) elrabolta (ezeket) az anyákat (és) atyákat magának.
Aki egy kicsit is ismerős a sumer nyelvben, az mindjárt felfedezi, hogy a neveken kívül itt 3 sumer szó is olvasható! DUMU = fiú, gyermek, LUGAL = király, és URU = város (a szavak hettita kiejtése nem ismert!). A QI-BI-MA pedig akkád szó, az akkád qabu jelentése: beszélni (speak). Hát ilyen egy hettita indoeurópai mondat! A szövegben a továbbiakban található: an-nu-us- (anna)- mothers, vagyis 'anyák', úgy mint a sumerban, ill.: at-tu-us-(atta)- fathers, vagyis 'apák', a FU *atta = atya, FU *appe = apa. Ez az apa szó is nagyon hasonló sok nyelvben, nem jelenthetjük ki, hogy indoeurópai szó. Feljebb már említettem a finn/magyar 'isä' 'ős', 'apa' szó és a hettita 'ishā' 'úr' szó közös eredetét, de akár „magyar” szót is találhatunk a hettita nyelvben. Mivel az ékírásos szavaknál a magánhangzók teljesen bizonytalanok, a hettita 'nepis' jelentése 'ég' (sky), ez a szó olvasható 'napis', vagy 'napos'-ként is.
De itt van a hettita kéz szó is! Idézek egy hettita szótárból: „kessera- (c.), kessar- (n.): hand (id. ŠU, Akkád qātu)”. Ha jól megnézzük, a hettita kes-sar, az akkád qātu (katu) és a magyar kéz szó közös gyökerű, még akkor is, ha finnugor nyelvészeink szerint ez csak véletlen, miközben kéz szavunkat a finn käte szóból eredeztetik! (sumer šu (hand) kéz)
A klasszikus indogermán elmélet szerint a hettita nyelv az indoeurópai nyelvcsalád anatóliai ágához tartozik, és kihalt a többi anatóliai nyelvvel együtt. Az indoeurópai időrend azonban súlyos problémákkal küzd. Első nyelvemlékei – a hettitákat nem számítva – a Védák szanszkrit irodalma. Ezeket azonban majdnem ezer évvel későbbinek tartjuk ma, mint amikor rájuk alapozva az indogermán elméletet felállították. Az i. e. 1. évezred első felénél nem korábbról származó írásos emlékek alapján i. e. 5000-ig visszanyúló indoeurópai őstörténetet szerkesztettek nyelvi alapon. Ennek eredménye egy olyan nyelvcsaládfa lett, amelyben az anatóliai nyelvek a proto-indoeurópai nyelv kihalt mellékágát képezik.
Ezzel szemben Colin Renfrew már 1989-ben publikálta azt az elképzelését, hogy az indoeurópai népek őshazája Anatólia. Ez alapvetően módosítja az iráni fennsíkról vagy éppen Európából származtatott nyelvcsaládra vonatkozó elképzeléseket, hiszen azt jelenti, hogy az anatóliai nyelvek azonosak a proto-indoeurópai nyelvvel, és nem mellékágát, hanem alapját képezik annak.
Felmerülhet a kérdés, minek hoztam fel hettita példákat, mikor nyelvünkről, származásunkról beszélünk. Pontosan azért, mert ezeken a példákon keresztül jól látható, mennyire zavaros az egész nyelvcsalád elmélet, tele megoldatlan kérdéssel, a szavakat nem lehet szétválasztani, megkülönböztetni, nyelvcsaládokba sorolni. Az indoeurópai nyelvcsalád elmélet támadható, mert hazug! Az indoeurópai nyelvészek gátlástalanul úgy váltogatják az elméleteiket, ahogy a körülmények megkívánják!