svetlikotto - Régebbi és egyéb írásaim

SUMER ÉKJELEK

Mon, 01 Oct 2018 11:01:00 +0000

SAĜ fej, KA száj, DUG beszéd, GU hang, INIM szó, ZU fog, KIRI orr, GU enni, étel ékírásos jele.

Nem vagyok a sumer nyelv szakértője, tudója, de elég nehezen viselem el azt a sok tájékozatlan hozzászólást, ami lassan elárasztja az olvasókat a sumer nyelvvel kapcsolatban. Lehet szidni az Akadémiát, aztán még nagyobb marhaságokat leírni!

Úgy gondoltam, néhány példán keresztül bemutatom a sumer nyelv írásjeleit, az ékírásos jeleket, aztán döntse el mindenki azt is, mi közük van a székely-magyar abc-hez a sumer ékjeleknek. A sumer ékjelek főleg szavakat jelentenek, nem betűket!

Ha megnézzük a "fej, száj, beszéd, hang, szó, fog, orr, enni, étel" szavakat, láthatjuk, van bennük valami közös, nem véletlen, hogy a képírásnál egy fej lerajzolásával kezdték ezeket a szavakat megjeleníteni közérthetően. Az ékírásos jeleknél már csak a fej leegyszerűsített képe látszik, az is elforgatva 90 fokkal az eredetihez képest.

Kezdjük az alapjel, a fej ékírásos jelével.

SAĜ (head) FEJ ékjele:

SAĜ

KA száj, DUG beszéd, GU hang, INIM szó, KIRI orr, ZU fog ugyanazzal az ékjellel van leírva! Láthatjuk, a SAĜ ékjelhez képest bővült a fej rész, mintha a fogak is látszanának.

KA száj, DUG beszéd, GU hang, INIM szó, KIRI orr, ZU fog ékjele:

KA, DUG, GU, INIM, KIRI, ZU

Végül a GU enni, étel ékjele ami nemcsak a fogakat mutatja, hanem a torkon lecsúszó ételt is!

Megállapíthatjuk, egy sumer ékjel több sumer szónak is lehet az alapja. Ugyanaz az ékjel jelenthet számos különböző jelentésű szót, vagy az ékjelbe beírt jelekkel változtathatnak a szó jelentésén.

NINKASZI, A SÖRIVÁS SUMER ISTENNŐJE

Sat, 12 May 2018 11:39:00 +0000

Sör-ívóknak való: Ninkaszi-himnusz

A sörkészítés technikáját már a sumerek megjelenése előtt is ismerték Mezopotámiában. A sörről szóló különböző irodalmi szövegek maradtak fenn, ezek közül a legfontosabb a Ninkaszi-himnusz! Ninkaszi, a sörfőzés istennője egy kisebb istennője volt a sumer panteonnak. A himnusz keveredik egy ivódallal. Különböző söröket készítettek, a sumer sör talán a legismertebb elnevezése BAPPIR, a sörfőző elnevezése LU BAPPIR (LU jelentése ember), és nem hagyhatom ki, hogy leírjam, a sörfőző akkád neve SĪRĀŠȖ, az étkezés akkád neve NAPTANU.

Csak a fantáziám működik ezekre az elnevezésekre. A BAPPIR nem áll messze a magyar PAP(A) PÍR elnevezéstől, vagyis az apa vagy atya arcán megjelenő fénylő pír a sörivástól lehetett, ahogy az akkád sörfőző SĪRĀŠȖ elnevezése a "sírásó" vicces elnevezést juttatja eszembe.

Azért leírom ide a BAPPIR sumer szavait: A PAP elöljáró, apa, idősebb testvér, a PIRig jelentése fényes!

Sumer szavak:

sumer pap (first and foremost, pre-eminent; father; male, brother) 'elöljáró, apa, idősebb testvér'

sumer ab-ba; abba₂ [old (person); father; elder] 'öreg, atya, idősebb testvér'

sumer pirig [BRIGHT] wr. pirig2; pirig3 (bright) 'fényes, fénylő'

Sumer vers az i. e. 2 évezred első feléből (kocsmadal). A vers látszólag Ninkaszi istennőt (sumer nyelvben a jelentése: szájat megtöltő úrnő) élteti, aki a mitológiai források szerint a sörfőzés feltalálója, de valójában a vers a sörivás örömeiről szól.

Talán nem árt, ha a vers elolvasása előtt ismertetem a versben olvasható sumer istenek neveit:
NINKASZI: A szájat megtöltő úrnő. A sör istennője és a sörfőzők védnöke, Abzu úrnője.
NINHURSZAG: A mitólógiai istenanya, az istenek anyja
ENKI: Az istentriász tagja (Anu, Enlil, Enki), a föld és az édesvizek ura, a bölcsesség, a mágia és a művészetek istene.
NINTI: A borda és az élet úrnője, Enki bordájának meggyógyítója.,
INNIN (INNANA): Vénusz megtestesítője, a szerelem, termékenység, anyaság istennője
ABZU (ENGUR): Mitikus hely, távoli édesvízi óceán, ahol a világot irányító erők rejtőznek.

Sör-ivóknak való (részletek)

A folyó víz szült meg téged,
Ninhurszag gonddal vigyázott;
Ninkaszi, a folyó víz szült meg téged,
Ninhurszag gonddal vigyázott.

Városod édes lére alapozva,
magas falát számodra ő emelte;
Ninkaszi, városod édes lére alapozva,
magas falát számodra ő emelte.

Apád Enki, Nudimmud úr,
anyád Ninti, az Abzu úrnője;
Ninkaszi, apád Enki, Nudimmud úr,
anyád Ninti, az Abzu úrnője.

Te kavarod hosszú kanállal a fűszert, kovászt,
gödörben kavarod szagos fűvel a fűszeres kovászt;
Ninkaszi, te kavarod hosszú kanállal a fűszert, kovászt,
gödörben kavarod szagos fűvel a fűszeres kovászt.

Te öntöd fel korsóban a malátát,
föl-le hullámzik, amint rázod;
Ninkaszi, te öntöd fel korsóban a malátát,
föl-le hullámzik, amint rázod.

Hej, hasas korsó, hej, te hasas korsó,
hej, hasas korsó, hej, csöcsös pohár,
hej, hasas korsó, az ember máját vidámító,
hej, csöcsös pohár, az ember szívét derítő,
hej, te korsó, te alkalmatos tárgy a házban,
hej, pohár, melyből sör csordul, egyenletesen.
hej, kancsó, mely a köcsög sörét hozza,
hej, nádkorsó, hej, te nádpohár:
ott függ már állványán minden jó edény!

Vidám a májunk már, boldog a szívünk!

A nádkorsóban édes sör áll,
ide hozzám, csapos, korcsmáros, sörfőző!
Hadd hajtsam fel a sör áradó tavát,
múlatni akarok, hej, múlatni akarok!
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik,
iszom a szeszt, kedvem fellobban,
vidám a májam már, boldog a szívem,
szívemet bódító érzés tölti el,
és ujjongó májam előtt a királynő leple meglebben-
Innin kedve immár megjött,
az ég úrnőjének kedve immár megjött.

.........

Ninkaszi istennőt Ninhurszag, az istenek anyja teremtette, ahogy az "Enki és Ninhurszag" című sumer eposzban olvasható, miután Enki (főisten) nyolc betegségben szenved, Ninhurszag rákérdez betegségeire:
"Testvérem, mi fáj?"
"Az inyem fáj"
"Ninkaszi istent, -a szájat megtöltő úrnőt- teremtettem neked", mondta Ninhurszag.

A vers végén említett Innin (Inanna) istennő, kinek talán ismertebb akkád neve: Istár, a legismertebb és jellegzetesebb sumer termékenység-istennő. "Innin kedve immár megjött", olvashatjuk a vers és a sörívás végén.

Inanna istennő és a "szent nász"

Ha így nézzük, a világ semmit sem változott 4-5 ezer év alatt. Még azt hozzá tenném, hogy a sört ismerték Sumerban és Egyiptomban is, de csak árpából készült, a komlóból és árpából készült sör valószínűleg germán találmány. A versben "múlatni" akarják az időt (búfelejtő?), és nem "mulatni"!

Nyolc sor az eredeti transzliterált sumer szövegből:
1. igi-gigakkul-àm igi-me na-nam
2. šà-gigakkul-àm šà-me na nam
3. èm šà-zu gur4-gur4-ru ní-bi-a
4. šà-me-a gur4-gur4-ru ní-bi-a
5. dugdida-gal šu-tab-ba gál-la-zu
6. làl geštin téš-ba sur-ra-a
7. dnin-ka-si dugdida-gal šu-tab-ba gál-la-zu
8. làl geštin téš-ba sur-ra-a

Magyarul:
1. Hasas korsó szeme legyen a mi szemünk
2. hasas korsó szíve legyen a mi szívünk
3. ami bensődet tölti meg
4. a mi bensőnket töltse meg!
5. Te tartod két kezedben a cefre üstjét,
6. datolyamézet, mustot bőven csorgatsz belé;
7. Ninkaszi, te tartod két kezedben a cefre üstjét,
8. datolyamézet, mustot bőven csorgatsz belé.

Irodalom:
Komoróczy Géza: Fénylő ölednek édes örömében

Ez az írásom a Virtuson jelent meg először 2010.06.22-én Őrtűz néven. Akit érdekelnek a sumer versek, Komoróczy könyvében 80 lefordított sumer vers található.

A HETTITA NYELV

Thu, 01 Mar 2018 17:12:00 +0000

Az indoeurópai és finnugor nyelvészek még mindig a 19. században felállított hibás elvek alapján dolgoznak, így az eredmények, következtetések is hibásak. Az indoeurópai nyelvészek családfaelmélete egyre kevésbé tartható, az általuk felállított szabályokat csak másokkal tartatják be, maguk kibújnak alóla, az egészet újra kellene gondolni! Miközben saját nyelvcsaládjukba sorolnak olyan nyelveket, amik ennek nem igazán felelnek meg (örmények, kelták, hettiták, szkíták), mindent elkövetnek, hogy az általuk lenézett finnugor (régebben turáni) nyelvcsaládba ne kerülhessenek be a sumerok, japánok, és egyéb ragozó nyelvek. Az „indogermanizmus” abból indult ki, hogy az emberiség kultúrtörténete az indogermán és szemita népek megjelenésével kezdődött, ezért bombaként robbant, mikor megtalálták a sumer kulturális emlékeket, ékírásos agyagtáblákat. Hamar kiderült, hogy a sumer nyelv se nem szemita, se nem indoeurópai, hanem agglutináló, vagyis a sumer ragozó nyelvű nép volt. Az első vélemények szerint szkíta nyelvnek gondolták! A világ első ismert kultúrnépei az egyiptomiak mellett a sumerok, mindkettő ragozó nyelvű nép volt. A sumerok megtalálása sokkoló volt az „árja” indogermánok számára, ezért mindent elkövettek, hogy a hettita nyelvet besorolják az indoeurópai nyelvcsaládba, mivel rajtuk kívül nem igen tudtak kultúrnépet felmutatni az első évezred előtti időkből.

Úgy gondolom, az igazán botrányos az volt, ahogy a hettita nyelvet besorolták a saját nyelvcsaládjukba, ezt a „merényletet” a cseh Hrozný követte el, mindössze két szó hasonlósága alapján jelentette ki, hogy a hettita nyelv indoeurópai! Ezzel minden szabályt áthágott, ami alapján meg lehet határozni két nyelv rokonságát, de ha ők csinálják, akkor szabad! Akit a történet részletesebben érdekel, az olvassa el CERAM: A HETTITÁK REGÉNYE című könyvét.

Bár a Bibliából ismert volt a hittim nép, ill. a khitteusok, de a világ sokáig nem tudott róluk, míg a mai Törökország területén folyó ásatások napfényre nem hozták régi városaik romjait, és a hettita írásos feliratokat. Voltak hettita hieroglif jeleket tartalmazó feliratok, amiket nem tudtak elolvasni, és voltak olvasható ékírásos szövegek, amiket el tudtak olvasni, de nem értették. A cseh Hrozný nevéhez fűződik a hettita nyelv „megfejtése” és ő „állapította” meg, hogy indoeurópai nyelv. Több ezer éves szavakat hasonlított össze jóval fiatalabb ófelnémet és ószász szavakkal. (Ezt próbálná meg egy „sumerkodó”). Való igaz, a hettita nyelvben megváltozhatnak a szavak tövei, ez a flektáló nyelvekre jellemző, de maga a nyelv ragozó, ősi, archaikus nyelv! Az elhíresült hettita mondat, amit Hrozný megfejtett, így hangzik: „nu NINDA-an e-iz-za-at-te-ni wa-a-tar-ma e-ku-ut-te-ni”

Az egyetlen ismert szó ebben a mondatban a NINDA volt (!), mert ez egy ismert sumer ideogramma, jelentése étel, vagy kenyér. Úgy okoskodott, ahol kenyér van, ott esznek-isznak. Ez alapján az enni szó az „ezzateni”, hozzá hasonló az ófelnémet „ezzan”, az inni szó a „watar”, ami hasonló az ószász „watar” szóhoz. A mondat fordítása a könyv szerint:” Most te kenyeret fogsz enni, és azután vizet fogsz inni”. A fordítás nem pontos, mert a hettita szövegben többes szám második személyben van az evés és ivás, de nem ez a lényeg. Végül is két szó „külső” hasonlósága és nem szabályos hangmegfelelések alapján döntötték el a hettita nyelv indoeurópai nyelvcsaládba tartozását, úgy, ahogy nekünk tiltják a sumer szavakkal való szó összehasonlítást! Később Emil Forrel svájci nyelvtudós megállapította, hogy a bogazköyi feliratokon 8 nyelv szavai találhatók! Ezt megtoldanám azzal, hogy találtam olyan szót is, amely szinte teljesen azonos a finn és a hettita nyelvben. A hettita 'ishā jelentése 'úr' (lord), míg a finn 'isä' jelentése 'ős' vagy 'apa'. Azt hiszem, nincs kétség afelől, hogy ez a két szó egy tőtől fakad! Forrel szerint a hettita (helyesen kanesi) nyelven kívül sumer, akkád, hurri, protohatti, luwyár, ősind és balái szavakat is tartalmaztak a feliratok.

A hettita 'ed' jelentése 'enni' (to eat), de a magyar 'et-, enni, ét-kezni' is az, a finn enni szó 'syödä', ehhez nem sok közünk van nekünk, magyaroknak! Eszik jelentésű a sumer 'še', szanszkrit 'as', görög 'eszthio, német 'essen', tatár 'asan', angol 'eat'. Ha megnézzük, az enni szó éppúgy megtalálható a ragozó magyar és a sumer nyelvben is, mint az indoeurópai nyelvek egy részében! (sumer še fordítva írva eš!)

A 'watar' (water, wasser) szó látszólag indoeurópai, de nézzük meg közelebbről!

A nyelvészek a víz szó eredetét vizsgálva, rekonstruálták a víz jelentésű ősszavakat. Ezek: Haku, Hakw, Kwa, Haku (lásd latin Aqva). J. Pokorny indoeurópai etimológiai szótárában is 'ak^vā, Ēk^u=.aqua, water. A PIE *wodr, wedor a leggyakoribb rekonstruált proto-indoeurópai elnevezése a víznek. Hogy a szintén rekonstruált protouráli/finnugor *wete = víz szót nem említik, az nem lep meg! Ez ugyanis megkérdőjelezi a watar víz szó indoeurópai eredetét, mivel a PU*wete (protougor) ősszó sokkal régebbi Európában, mint az indoeurópai nyelv jelenléte! Lehet, hogy a víz szót a finnugorból vették át az indoeurópaiak? A szláv voda mindenesetre inkább levezethető a finnugor *wete szóból, mint az IE-i aqua vagy watar szavakból. Ha már említettem a PU (proturáli) *wete rekonstruált ősszót, amely a vizet jelentette a finnugor ősnépeknél is, a finneknél vete (vesi) = víz alakban maradt fenn, ebből lett szabályos hangmegfelelésekkel a magyarban víz! A 't' idővel 'z'-vé vált: finn 'vete'>magyar 'víz', finn 'käte'>magyar 'kéz', finn 'mete'>magyar 'méz'.

Ami kimaradt a megfejtésből, az az, hogy a watar szó minden bizonnyal vizet jelent, és az ivást a „kut” szó jelenti! Nézzük meg a hettita szöveg második részét: „wa-a-tar-ma e-ku-ut-te-ni” A magyar ember régen a kútnál ivott! Etimológiai szótár: „kút [1055] Ismeretlen eredetű (milyen is lenne). Ennek ellenére ünnepelnek nyugaton, megállapították, a hettita nyelv indoeurópai nyelv volt! Sajnos, el is hiszik, vagy annyira természetes náluk minden eltulajdonítása, hogy észre sem veszik.

A kut szó eredetileg ivást jelentett, ezt tanúsítják a dravida szavak is:
Proto Dravida *kuḍ-i- ’ital, inni’
Tamil kuţi (drink) ’ital, ivás’
Tamil kuţam (waterpot) ’vizes edény, vödör’
Malayalam kuţi ’ívás, víz ivása étkezés után’
Malayalam kuṭam (waterpot) ’vizes edény’
Kannada kudi (drink) ’ivás’
Koduga kudi (drink) ’ivás’

KUT (qut, kud) szavunk a mezopotámiai nyelvekben:
akkád kūtu ’boros, sörös, olajos edény, egy kanna’
sumer KU ’lyuk, gödör’,
sumer kud ’szakít, szétszakít, vág, kivág’

KUT az etruszk nyelvben:
etruszk qutum ’korsó, kancsó’
etruszk qutumuza ’kis korsó’

A finn nyelvben kutu ’ívás, ikra’, kutea ’ívik’, de juoda ’inni’, juoma ’iszik’, vesi ’víz’, vesi hyvin ’ kút’!

J. Pokorny egyébként összeszed mindent, amit csak lehet, és kinevezi proto-indoeurópai ősszónak. Szótárában példaként az 586-87. helyen a 'kēt-kot' IE-i rekonstruált ősszó szerepel, jelentése: room, dwelling place, magyarul szoba, lakóhely. Ez rendkívül érdekes, hiszen FU nyelvészeink a kota szóból származtatják ház szavunkat! Akkor most el kellene dönteni, milyen szó a kot, kota? Finnugor vagy indoeurópai?

K-T gyökkel „ház, kunyhó, sarok” a dravida nyelvekben:
Tamil kuṭi (house, abode, home, family, town) ’ház, lakóhely, otthon, család, város’
Malayalam kōṭi, kōṭu (corner) ’sarok’.
Malayalam kuṭi (house, hut, family, wife, tribe) ’ház, kunyhó, család, feleség, törzs’
Malayalam kuṭiññil (hut, thatch) ’kunyhó, nádtető’
Malayalam kuṭil (hut) ’kunyhó’

ANITTASZ KIRÁLY HETTITA FELIRATA

Az Anittasz király felirata a hettiták egyik legkorábbi óhettita nyelvű írásos emléke az ie. 18. század végéről. Kusszara városának uralkodója, Anittasz írja le benne uralkodásának történetét. Nézzünk bele a szövegbe, mindjárt az első és kilencedik sorba!

(1§)1. ^m A-ni-it-ta DUMU ^m Pi-it-ha-a-na LUGAL ^URU Ku-uš-ša-ra QI-BI-MA.

(1§) 1. ” Anittasz, Pithanasz fia, Kusszara város királya mondja” (a hettita szöveg magyar fordítása.)

(2§) 9. [...] × an-nu-uš at-tu-uš i-e-et.

(2§) 9. (de) elrabolta (ezeket) az anyákat (és) atyákat magának.

Aki egy kicsit is ismerős a sumer nyelvben, az mindjárt felfedezi, hogy a neveken kívül itt 3 sumer szó is olvasható! DUMU = fiú, gyermek, LUGAL = király, és URU = város (a szavak hettita kiejtése nem ismert!). A QI-BI-MA pedig akkád szó, az akkád qabu jelentése: beszélni (speak). Hát ilyen egy hettita indoeurópai mondat! A szövegben a továbbiakban található: an-nu-us- (anna)- mothers, vagyis 'anyák', úgy mint a sumerban, ill.: at-tu-us-(atta)- fathers, vagyis 'apák', a FU *atta = atya, FU *appe = apa. Ez az apa szó is nagyon hasonló sok nyelvben, nem jelenthetjük ki, hogy indoeurópai szó. Feljebb már említettem a finn/magyar 'isä' 'ős', 'apa' szó és a hettita 'ishā' 'úr' szó közös eredetét, de akár „magyar” szót is találhatunk a hettita nyelvben. Mivel az ékírásos szavaknál a magánhangzók teljesen bizonytalanok, a hettita 'nepis' jelentése 'ég' (sky), ez a szó olvasható 'napis', vagy 'napos'-ként is.

De itt van a hettita kéz szó is! Idézek egy hettita szótárból: „kessera- (c.), kessar- (n.): hand (id. ŠU, Akkád qātu)”. Ha jól megnézzük, a hettita kes-sar, az akkád qātu (katu) és a magyar kéz szó közös gyökerű, még akkor is, ha finnugor nyelvészeink szerint ez csak véletlen, miközben kéz szavunkat a finn käte szóból eredeztetik! (sumer šu (hand) kéz)

A klasszikus indogermán elmélet szerint a hettita nyelv az indoeurópai nyelvcsalád anatóliai ágához tartozik, és kihalt a többi anatóliai nyelvvel együtt. Az indoeurópai időrend azonban súlyos problémákkal küzd. Első nyelvemlékei – a hettitákat nem számítva – a Védák szanszkrit irodalma. Ezeket azonban majdnem ezer évvel későbbinek tartjuk ma, mint amikor rájuk alapozva az indogermán elméletet felállították. Az i. e. 1. évezred első felénél nem korábbról származó írásos emlékek alapján i. e. 5000-ig visszanyúló indoeurópai őstörténetet szerkesztettek nyelvi alapon. Ennek eredménye egy olyan nyelvcsaládfa lett, amelyben az anatóliai nyelvek a proto-indoeurópai nyelv kihalt mellékágát képezik.

Ezzel szemben Colin Renfrew már 1989-ben publikálta azt az elképzelését, hogy az indoeurópai népek őshazája Anatólia. Ez alapvetően módosítja az iráni fennsíkról vagy éppen Európából származtatott nyelvcsaládra vonatkozó elképzeléseket, hiszen azt jelenti, hogy az anatóliai nyelvek azonosak a proto-indoeurópai nyelvvel, és nem mellékágát, hanem alapját képezik annak.

Felmerülhet a kérdés, minek hoztam fel hettita példákat, mikor nyelvünkről, származásunkról beszélünk. Pontosan azért, mert ezeken a példákon keresztül jól látható, mennyire zavaros az egész nyelvcsalád elmélet, tele megoldatlan kérdéssel, a szavakat nem lehet szétválasztani, megkülönböztetni, nyelvcsaládokba sorolni. Az indoeurópai nyelvcsalád elmélet támadható, mert hazug! Az indoeurópai nyelvészek gátlástalanul úgy váltogatják az elméleteiket, ahogy a körülmények megkívánják!

UTÁNUNK A VÍZÖZÖN

Thu, 01 Mar 2018 11:09:00 +0000

A VÍZÖZÖN ÉS ELŐZMÉNYE

Több régi írás szerint is valamikor az „istenek” az emberek között jártak, kapcsolatuk volt a közönséges emberekkel, gondoljunk csak a görög és római istenekre, mitológiára. Mózes első könyvében olvashatunk a vízözönről és annak előzményeiről:

„ Lőn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdtek a föld színén, és lányaik születének. És láták az Istennek fiai az emberek lányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mindazok közül, kiket megkedveltek vala. És mondta az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő. Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szülének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak. És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. Megbáná ezért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében. És mondá az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről;” „De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.” (Mózes 1. 6/1-6/8-ig. Károli Gáspár fordítása)

A vízözön történetét mindenki ismeri, a túlélők Noé és három fia, Sém, Khám és Jáfet. Néhány név a három fiú utódaiból: Jáfet fiai közül Gómer, Magog és Madai, Khám fia Khús, kinek fia Nimród, és Sém fiai, Elám, Assur, Arpachsád, Lúd és Arám. Arpachsád utóda Héber, akinek utóda Ábrahám.

HENOK KÖNYVE

Ismeretes a qumráni kéziratokból (Holt-tengeri tekercsek) Hénok könyve, mely az eredeti arámi nyelven írt mű másolata, és ismert volt már etióp és görög fordításban. Hénokról ír a Biblia, az ő utóda Noé. Annyit tudunk róla: „ Isten színe előtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte” (Mózes1/5/24). Hénok könyvében égi utazásról ír, isteni lények (anunnakik) társaságában égi utazáson vesz részt, és a magasból tekint le a földre.

Hénok megírta a Virrasztók történetét, ami egy figyelemre méltó történet! A történet szerint kétszáz földre szállt égi lény szövetkezik és esküt tesz, hogy titokban földi nőket vesznek feleségül. Vezetőjük neve Semihaza, a legtöbb név nem sokat mond, mert gondolom, nem eredeti, hanem lefordított, a legtöbb 'él'-re (isten) végződik, talán Matar'él és Túri'él neve érdemel figyelmet. A húsz ismertetett név a tízes csoportok vezetőinek neve volt, és ezek kétszázan kezdtek lejárogatni a földi nőkhöz, és „bemocskolódtak velük”. Tanították a földi nőket boszorkányságra, mágiára, gyökérvágásra, és egyéb tudományokra. A földi nők pedig gyerekeket szültek nekik, akik pusztító óriások lettek, felfalták az emberek terméseit, majd az embereket kezdték pusztítani, végül egymást kezdték felfalni. Ennek következménye lett a vízözön. A „tisztátalanság” az égi lények és a földi nők kapcsolatából eredt, ami valószínűleg tiltott volt! A történet vége, hogy az Úr kiadja a parancsot, el kell pusztítani a Virrasztók fiait szemük láttára, ők pedig éljenek örök rabságban, kimondatott, hogy nem térhetnek vissza az égbe, nem szállhatnak fel mindörökre!

Ezt a történetet sokféleképpen lehet értelmezni, magyarázni, főleg, hogy nem tudni, mennyi a valóságalapja, így mindenkinek a fantáziájára van bízva. Egyáltalán nem biztos, hogy az óriások mind gonoszok voltak, ez már a Biblia ferdítése lehet. Mindenesetre a történet néhány része hasonló a Bibliában leírtakra.

Zecharia Sitchin (A 12. bolygó írója) szerint valamikor a földre idegen civilizáció űrlényei érkeztek (hatszázan?), akik talán létrehozták a mai embert mesterséges úton, hogy szolgálja őket és dolgozzon helyettük, egy űrlény DNS-ét juttatva egy földi főemlősbe (nőstény majomba?), talán ez a magyarázat a „hiányzó láncszemre”.

A sumer pantheonban találhatók azok az égből a földre került istenek és istennők, akiket anunnakiknak (a bibliai nefilimek) neveztek, akik eljöttek a földre a Nibiru bolygóról és itt létrehozták az emberi fajt. (Talán ma is itt élnek köztünk és irányítanak, manipulálnak minket, mivel nálunk sokkal hosszabb életűek!)

Egy sumer mitológiai eposz, az Enki és Ninmah (Komoróczy fordítása) tárgya az ember teremtése, amelyben a „kis istenek” lázadoztak, mert munkára kényszerültek:

„ Az istenek ételét, italát ki szerzi meg?

Mindegyikük dologra kényszerült:

a nagy istenek a munkát felügyelték,

a kis istenek a kosarakat cipelték.

Az istenek mind csatornát ástak,

Haraliban földet túrtak.

Az istenek föl-le sürögtek,

és hangosan siratták sorsukat.”

Enki isten elkészítette az ember mintáját agyagból, majd kijelölte, kik segítsenek anyjának, Nammunak az ember létrehozásában, hogy az ember dolgozzon az istenek helyett.

ENUMA ELIS, A KÁLDEAI TEREMTÉS-EPOSZ

A káldeai akkád nyelven írt Teremtés-eposz, az Enúma elis (Midőn fönn az ég nevetlen) szintén leírja az ember teremtését:

„ Hallván Marduk az istenek szavát,

nagy jeles művet teremteni vágyott.

Szóval mondja, fölfeleli Éának,

szíve szándékát ekként közli véle:

Vért kötök meg, csonttal csipkézem a húst;

íme, életre hívom Lullát! "Ember" legyen a neve!

Megteremtem Lullát, az embert!

Tiszte és kötelessége légyen az istenek szolgálata,

örömére az ég és alvilág urainak!”

Az értelmes ember megjelenése a földön meglepően gyorsan történt az előzményeket figyelembe véve. Miközben a huszadik században is a világ számos pontján kőkorszaki szinten élő embereket lehetett találni, például Ausztráliai őslakóit, az Amazonas környéki őserdők indiánjait, az afrikai busmanokat, vagy Pápua Új-Guinea kannibál őslakósait, a világ civilizált részén az ember a holdat ostromolta. Vajon melyik a természetes? Kitől kapták az emberek a nemesített vetőmagokat és háziállatokat? Kitől tanulták az agyag kiégetését, a fazekasságot, vagy a szövet készítését, szövését lenből, a fémek megmunkálását, az írást?

A Virrasztók története szerint égi lények segítették a földi embereket, tanították őket. De a kétszáz megtévedt égi lény bűne miatt menekülésre kényszerültek, hogy elkerülje családjuk a halált. Ha ez megtörtént, gondolom, sokat megöltek, néhánynak sikerült megmenekülnie, s valahol elbújni. De az Úr haragja elkísérte őket és utódaikat, jött a vízözön. Az nyilvánvaló, hogy a menekülők az égi lények (anunnakik és igigik) nyelvét beszélték, egy fejlett ragozó nyelvet. Mivel az Úr (az űrből jött csapat parancsnoka) el akarta pusztítani őket és utódaikat, ördögi tervet dolgozott ki, „megváltoztatta” az emberek nyelvét, hogy szétválassza őket. Létrehozta a szemita nyelvű népeket, akik elözönlötték a ragozó népeket. Ma már tudjuk, hogy a nyelv erősebben hat egy ember gondolkozására, viselkedésére, mint a genetikai kód, a nyelv manipuláló erejét láthatjuk a reklámoknál! Ki tudja, mi történt? Lehet, hogy „Matar'él” volt az egyik, aki megmenekült? Matar vagy Makar nevű istenről a régebbi írások, lexikonok még írtak, mára szinte sehol sem olvashatunk róla! A pre-hellén időkben Ciprus, Kréta, Rodosz, Szamosz, Kiosz, Kosz szigetek Makar isten szigetei voltak (a görög makar szó boldogot jelent), a szigetek lakói békében, boldogságban éltek Makar isten uralma alatt.

A Virrasztók történetével magyarázni a nyelvek szétválását természetesen nem lehet, nem „tudományos”, inkább a fantázia világába vezet, de elgondolkoztató!

Nimród és a vízözön népe

Emlékezzünk a Bibliára, mit írt Nimródról: „ Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród. Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földén.” (Mózes I.10. 9. Károli Gáspár fordítása). Nimródról több nép hagyománya is megemlékezik, gyakran emlegetik óriásként, csillaga az Orion csillagkép, ő volt a föld első királya. Berossos, az ie.3. században élt babiloni pap is írt Nimródról: „ Midőn Belas, Jupiter fia meghalt, Nemrót a népével Seneár mezejére jött, ahol kijelölt egy várost, és fölötte nagy tornyot készített a víztől való megmenekülésének 131. esztendejében, és uralkodott 56 évig, és a tornyot felépítette a hegyek magasságáig.” Kézai Simon, aki „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) című történeti művében szintén ír a vízözönről és Nimródról, nem tudni, honnan vette információit, de nem a Bibliából! „ A vízözön után a kétszázegyedik évben, az óriás Ménrót, a Jáfet véréből származó Thana fia, okulva a múlt veszedelmén, egész rokonságával együtt egy torony építésébe kezdett, hogy ha esetleg a vízözön megismétlődnék, a toronyba menekülve elkerülhessék a bosszuló ítéletét. Azonban az isteni titkos akarat végzése, melynek az emberi értelem nem tud ellenállni, úgy megváltoztatta és összekavarta nyelvüket, hogy miután rokon rokonát nem volt képes megérteni, végül is szétszéledtek különböző vidékekre...Ménrót, az óriás, a nyelvek összezavarásának kezdete után Eviláth földjére költözött, mely vidéket ez idő tájt Perzsiának neveztek, s ott feleségétől, Enethtől két fia született, ti. Hunor és Magyar, akiktől a hunok, vagyis magyarok származtak.”

Az idézett írásokból megtudhatjuk, hogy az özönvíz a „ bosszuló” Isten büntetése volt, a túlélők vezetője, a föld első királya pedig Nimród, aki óriás volt! Nimród vezetésével tornyot építettek, mert féltek a „ bosszuló” Isten további büntetésétől, aki végül is összezavarta nyelvüket, a világ addigi egyetlen ősnyelvét! Vagyis Nimród még az Istentől kapott ősnyelvet beszélte, de ez az ősnyelv „szétesett” darabjaira. Nimród és népe, akik az özönvíz után egy fejlett civilizációt hoztak létre, a nyelvek összezavarása után szétszéledtek, egy részüknek el kellett menni vagy menekülni. Ez a szétszéledt nép magával vitte magas civilizációját, és ez a magasabb civilizáció jelent meg Egyiptomban és az Indus völgyében, később erre épült a görög és a római civilizáció is!

Európának nem volt saját ősi kialakult civilizációja, miként az indogermán népeknek sincs, az erőfölényükhöz harciasságuk, mások meghódítása, leigázása vezetett, ami a megváltoztatott nyelvük következménye, Európa ősi civilizációja a ragozó népek civilizációja volt, amit erővel elragadtak tőlük és kisajátították a „ ragadozó” népek! A Tudás népe rabszolga lett saját hazájában.

A LORTETI LELET. (Le fameux báton de Lortet.)

Wed, 28 Feb 2018 09:19:00 +0000

Van-e üzenete az ősember által készített képeknek? Tudjuk-e "olvasni" őket? Milyen nyelven szólnak az üzenetek? Egy franciaországi barlangban talált régészeti emlék, a híres lorteti „bot”

Ha az őskori ember által készített rajzokról, festményekről esik szó, első sorban a dél-franciaországi és a spanyolországi barlangok képeire gondolunk. Altamira, Lascaux, Pech Merle, Grotte Cosquer és még számos más barlang világhírű a bennük talált képekről. A lorteti lelet azonban nem barlangfalra rajzolt vagy festett kép, hanem egy botra karcolt, vésett kép, amelyen szarvasok és halak láthatók. A botot egy Lortet környéki barlangban találták, kora körülbelül 12-10.000 év, vagyis a Magdalén-kori műveltséghez tartozik. A barlang, ahol találták, két részből áll, a mennyezete tele van cseppkővel, ezért meglehetősen vizes, nyirkos, talán ezért a bot egy része sérült, a rajz hiányos, néhány részlet nem látható, tönkrement. A közölt kép a boton levő kép „kiterített” másolata, rárajzolása egy henger alakú botra nem lehetett könnyű, igazi mestermunka.

A kép francia címe „La gravure les cerf et saumons”, vagyis „Szarvasok és lazacok”.

Ha jobban megnézzük a képet, három szarvast és négy halat láthatunk rajta.

Sajnos csak az egyik szarvas látható jól, a két másikból csak részletek. Bár a képpel kapcsolatban találkoztam a „folyón átkelő szarvasok”, vagy ehhez hasonló címmel, de aki figyelmesen megnézi, láthatja, hogy erről szó sincs. A szarvasok nem úsznak, az úszó állat felhúzza a lábait úszásnál, és nem lógatja, feje, orra kiemelkedik, háta nem egyenes, úszás közben nem tudja hátraforgatni a fejét. A halak sem vízbe úszó halak, valami más funkciójuk van. Felmerül a kérdés, milyen célból készülhetett, mi célt szolgálhatott egy ilyen faragott, vésett bot. Lehetséges, hogy úgynevezett „vezéri bot”, vagyis a törzs vezérének hatalmi jelvénye lehetett. Ennek némileg ellent mond, hogy az ismert vezéri botok legnagyobb része egyúttal fallikus szimbólum is volt, ez nem úgy néz ki! A fallikus szimbólumok nagyon elterjedtek, s egyben a hatalom jelképei is voltak az őskorban, ezekből lett egy hosszú fejlődési folyamat végén majd a királyi jogar. Ezekből mutatok be néhány vezérbotot.

Látható, ezek nem sima botok, egyik végük vastagabb, legtöbbször valamilyen állati csontból vagy szarvasagancsból készült. Hogy a fallikus szimbólumoknak milyen nagy jelentősége volt, azt láthatjuk a következő őskori rajzon, ahol egy ember fekszik a bölény előtt leterítve, talán halott, de "vezérbotja" mereven áll.

A másik lehetséges variáció, hogy a rajzon lévő állatok valamilyen termékenységi szimbólumot képviselnek. A szarvas önmagában is a férfiasságot, a hatalmat, és a termékenységet jelképezte, egy igazi férfiszimbólum, nem véletlen, hogy az agancsból alakult ki a korona, mint uralkodói jelkép. Az agancs a természet állandó körforgását, megújulását, a folyamatosan megújuló életet szimbolizálta. A kelta druidák egyik szimbóluma szintén a szarvasagancs volt.

Elképzelhető az is, hogy a rajzoló a halott szarvasoknak állított emléket, ezért lógnak, „lebegnek” a lábaik, a halak pedig a halottak lelkeit jelképezik. A hátra tekintő szarvas talán az elmúlást jelképezheti. Ami elgondolkodtató, hogy pont a szarvas orra fölött két női szeméremtest ismert ábrája látható. Vajon tudatosan kerültek pont oda? Hát az biztos, hogy az ábrázolása nem változott az elmúlt 12-10.000 év alatt!

Vulva szimbólumok.

Varga Csaba „A kőkor élő nyelve” című könyvében foglalkozik a képpel. A kép szerinte egy nagy természeti katasztrófáról szól, vagyis hírt ad arról, hogy 12-10.000 évvel ezelőtt valamilyen különleges esemény történt. Az ő olvasatában a két piktogram (vulva) jelentése: öntöz, árad, s mivel duplán van: nagy áradat. Valóban 12900 évvel ezelőtt a tudósok szerint üstökös vagy meteorit csapódott a Földnek Észak-Amerika területén, ennek következménye a klímaváltozás, az óriási olvadások, és ezeket követő áradások lehettek. Talán ennek következménye lehetett az, hogy az addig mérsékeltebb éghajlatú Szibéria éghajlata annyira hideg lett, hogy az ott élő mamutok pillanatok alatt megfagytak. Számos épen maradt mamut tetemet találtak, nemrég egy rendkívül jó állapotban levő mamut bébi épen maradt tetemét.

Ha figyelmesen megnézzük a képet, láthatjuk, hogy az egyik hal áll. A függőlegesen vízben álló hal ábrázolása nem természetes, ez egy képjel! Az álló hal jelentése összeolvasva: HAL ÁL(L), vagyis HALÁL! A többi hal „támad”, ha jól megnézzük, vagyis a halál támad. A hátrafelé néző szarvas pedig pedig hív vagy vár valakire, valamire. A kép üzenete lehet: „A halál támad, a halál vár a szarvasokra (vagy a szarvasok népére!). Felmerül a kérdés, lehet-e egy 10-12.000 éves képet magyarul olvasni, értelmezni.

Természetesen több olvasata is lehet ennek a rajznak, ebből közlök most egyet, ami "Szleng és karnevál (előadás)" címen olvasható az interneten:

"Egy, a Magdalén-műveltségből származó parancsnoki bot kiterített rajza. Lortet-i lelet.

Nem vízen átkelő szarvasokat ábrázol. A hagyományos tévedést a mintegy lebegni látszó rénszarvasok lábai közt „úszkáló” halak sugallták. A négylábú emlősök azonban nem így — lefelé nyújtott lábakkal — úsznak, hanem kutya módra: felváltva a mellük, illetve a hasuk alá húzott lábakkal „tapossák” a vizet. Fejüket pedig előre és felfelé nyújtják a vízben, mely soha sincs, nem lehet egy szintben testükkel, mely enyhén hátralejtő gerincvonallal alámerül. De nem is gázló szarvasokat látunk; figyeljék meg a talajt nem érintő, könnyedén lebegő lábaikat! Valóban: lebegő szarvasok állnak előttünk, de nem vízben lebegők. A halak sem vízben úszó, valóságos halak; többek annál: jelképek. Úgy véljük, lelkeket, az ősök lelkeit jelképezik, talán éppen e lebegő — immár a levegő-Hádészban lebegő — szarvasállatokét. A halak — micsoda ragyogó rajzok! — első látásra természethűnek hatnak, ha azonban jobban megnézzük őket, rájövünk, hogy úgynevezett röntgen-ábrázolások: a valóságban láthatatlan gerincüket is rájuk vésték. És ha még jobban szemügyre vesszük a rajzot, látjuk, hogy a halgerincek szálkái nem hátrafelé merednek, mint a valóságban, hanem előre, a fej irányába, mint a lelket jelképező ágacskák. Feltevésünket, hogy lélek jelképekkel van dolgunk, számos más parancsnoki bot „díszítése” is támogatja: erősen stilizált halak, sőt halfarokká hieroglifásodott képjelek láthatók rajtuk, némelyiken éppen egy nyitott szájú állat — például szarvas — előtt, mintha éppen most szálltak volna el belőle. Rajzunkon a hátratekintő szarvas (az ábrázolásmód a későbbi időkben igen gyakori, de egy lelkét kiadó bölényt ábrázoló faragvány tanúsága szerint már az őskőkorban is a halál pillanatát jelezte), tehát a hátrafordított fejű szarvas orra fölött két vulvajelkép látható. Nem nehéz felismerni. Legföljebb azon csodálkozhatunk, hogy a máig használatos figura már tíz-húszezer éve kikristályosodott, de talán ennél is régebben, méghozzá olyannyira „tökéletes alakban”, hogy az évtízezredek fikarcnyit sem voltak képesek változtatni rajta. Az „örök rombuszok” ugyancsak arra mutatnak, hogy a vezéri pálcákon nem csupán realista képet láthatunk, hanem egyúttal jelképes tartalmú képírást.

Gondolom, nem mindenkit elégítettek ki a magyarázatok, de nem tartom azt sem szerencsésnek, ha kész tényként közlünk egy lehetséges megoldást. Ami biztos, a képnek üzenete van, ezt bizonyítja a két piktogram! Bár a képen szarvasok és halak láthatók, ezek jelképek, amik az emberekkel történt valamilyen eseményről adnak hírt. A képjelek, szimbólumok olvasása, megfejtése nem könnyű, gyakori a belemagyarázat. Termékenységszimbólum a hal is, a szarvas is, ahogy a fehér galamb ma a béke szimbóluma, a kör a végtelenség, a csiga a lassúság szimbóluma. Mint fentebb írtam, hal szavunk valahol kapcsolatos a halál, halott, háló szavakkal, ahogy a halvilágból lehet (h)alvilág is (AL valamikor sötétséget jelentett a magyar nyelvben, lásd ALKONY szavunkat!). Vannak hagyományok, amelyek szerint az elhunytak lelkei hal képében kelnek át a túlvilágra. A bibliai történetben Jónást elnyelő nagy hal az alvilágot szimbolizálja. De olvastam arról is, hogy a hal fallikus szimbólum is volt, és a szarvastehenet a „lélekhal” termékenyítette meg. Mivel a halnak nincs szemhéja, az örök éberség, a feltámadás szimbóluma is. A két női szeméremtesthez hasonlító szimbólum a szarvasbika hátán és orra felett van. De ha jobban megnézzük, a két másik szarvas talán tehén, és nem bika! Bár némi szarv talán látszik, s mint tudjuk, egyedül a rénszarvas tehenének van szarva. Hogy itt milyen szarvasok láthatók, nem tudom, akár a rénszarvas valamelyik akkor élt alfaja is lehetett szarva után ítélve. De ismeretesek olyan ötvösmunkák, ahol agancsos borját szoptató szarvastehén látható, de a mi Csodaszarvas mondánkban is szarva van a szarvasünőnek! Így a két szimbólum a két szarvastehenet, mint a nőt szimbolizálja, akiknek olyan belső tudásuk van, ami átsegíti a „hímet”, a férfit a nehézségeken. Egy ismert példát mondva, az egyiptomi Izisz „átsegítette” Oziriszt a halálon keresztül az életbe, mikor a halott Ozirisztől megszülte gyermekét, Hóruszt. Vagyis a nők rendelkeznek olyan belső információval, lelki tudással, amely átsegíti minden nehézségen a férfit, és egy magasabb szintre tudja emelni. Együtt és egymást segítve! Az álló, fej irányába úszó hal egy másik olvasata lehet: fejtámadás, vagyis „feltámadás”. Ezek a variációk mind lehetségesek, az igazságot a kép rajzolója magával vitte."

Cerf et saumon. Lortet (Szarvas és lazac. Lortet)

Az idézett szavakból kiderül, hogy az ősnyelven „íródott”, de talán ma már csak magyarul „olvasható”, érthető a rajz. Ez nem mond ellent annak a kutatásnak, mely a Kárpát medencéből eredezteti az európai kultúra bölcsőjét, és hogy innen rajzottak szét az emberek keletre és nyugatra. A kép olvasata egy olyan felvetés, amit lehet feltételezni, lehet hinni és lehet elvetni. De ki bizonyítja az ellenkezőjét?

Irodalom:

Szleng és karnevál (előadás)

Varga Csaba: A kőkor élő nyelve

Nimród, Kus fia, a magyarok ősapja.

Tue, 27 Feb 2018 16:44:00 +0000

Nimródról, mint mitikus alakról, a nagy vadászról, az égi és földi tudás birtokosáról, az Orion csillagkép megszemélyesítőjéről sokat lehet olvasni (a csillagok csak lakóhelyei a meghalt királyoknak, kik haláluk után a csillagok közé költöznek, isteni rangot kapnak), de valójában ki volt Nimród? Nekünk magyaroknak ez azért fontos, mert gestáinkban felbukkan Nimród, (Nimrud, Ménrót), mint Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja. Nimródról írt a Biblia, néhány történetíró, megjelenik az asszír, arab, szír mítoszokban, a héber Talmudban, a magyar népi hagyományokban, emlegették Bél, Bál néven is, de Nimród neve nem található a sumer vagy akkád agyagtáblákon, pedig életét Mezopotámiában élte le. De akkor hogyan lehetett a magyarok ősapja? A válasz nehéz, több ezer év összekevert történelméből, mítoszaiból kellene megtalálni az igazságot. Idézzük először a Bibliát: „Kám fia Kus,....Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön. Nagy vadász volt az Úr előtt. Uralma kezdetben kiterjedt Bábelre, Erekre, Akkádra és Sineár (Sumer) földjén minden városra. Erről a földről indult ki Asszurba és megépítette Ninivét, Rechobot, Kalachot és Rezent, Ninive és Kalach között”. Több gestánkban is szerepel, Kézai Simon „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) című művében így ír: „A vízözön után a kétszázegyedik évben, az óriás Ménrót, a Jáfet véréből származó Thana fia, okulva a múlt veszedelmén, egész rokonságával együtt egy torony építésébe kezdett”. Majd később:”Ménrót, az óriás, a nyelvek összezavarásának kezdete után Eviláth földjére költözött, mely vidéket ez idő tájt Perzsiának neveztek, s ott feleségétől, Enethtől két fia született, ti. Hunor és Magor.” A Képes Krónika is ír Nimródról, megemlítve, hogy Kus nemzette Nimródot, de Hunort és Magort, a magyarok őseit nem Nimródtól eredezteti, hanem Jáfet fiától, Magortól, kinek felesége Ené volt. Néhány oldallal később viszont idézve az Emese legendát, Álmos nemzetségét visszavezeti Nimródig: „ez Hunor, ez Nimród, ez Thana, ez Jáfet, ez Noé fia volt.”

Az köztudott, hogy gestaíróink felhasználták az azóta elveszett (vagy megsemmisített) ősgesztát, a kérdés az, hogy Nimród a Bibliából vagy az ősgestából került gestáinkba? Mielőtt erre válaszolnék, idézzünk a Tárih-iÜngügüszből (A magyarok története.). Erről annyit kell tudni, hogy a latin nyelven írt magyar krónikára Szulejmán szultán tolmácsa, Mahmud Terdzsüman bukkant Fehérvár elfoglalása után 1543-ban a levéltárban. 300 év múlva Vámbéry Ármin fedezte fel Törökországban és hozta haza. A MTA könyvtárába került, de nem hozták nyilvánosságra, hanem zárolták. Nagy nehezen sikerült a török levéltárból 1971 után megszerezni a másolatát és megjelentetni. Idézzünk belőle: „A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták.” Nem én vagyok az első, aki megállapítja, hogy AN-KI-SZA neve sumer! De hogy kerül egy iu.1000 körüli ősmagyar gestába sumer név? A sumerok létezéséről csak az 1800-as évek végén szerzett ismét tudomást a világ! Ankisza neve három részből áll: AN = Ég, KI = Föld, SZA a sumerban több jelentésű szó. A sumer SAL (SZAL) vagy MUNUS 'asszony' jelentésű, de lehet sumer SAL, ŠAL: n., uterus; vulva 'méh, vulva' jelentésű is! A Tárih-i Üngürüsz előszavában írt jelentése nekem elbonyolítottnak tűnik, ezt érezhette Bunyevácz Zsuzsa is, aki szerint Ankisza jelentése: Ég-Föl termékenyítette. Mint mondtam, a sumer „sza” több jelentésű szó, sza, szal jelentése kapcsolatos a szüléssel, így jelentése lehet „Ég-Föld szülte nő". Ő az, aki közvetít ég és föld között. (Az elámiak Szala vagy Anahita néven nevezték a termékenység istennőjét). Ez utalhat arra, hogy eredete isteni, ahogy Gilgames is kétharmad rész Isten, egyharmad rész ember volt! Csodaszarvas legendánkban Enéh (jelentése szarvasünő) szarvas képében vezeti két fiát, Hunort és Magort új hazájuk felé. Ankisza neve mellett Thana neve is sumer eredetű!! Thana neve nem található a Bibliában, csak a magyar gestákban! „Tana” neve ETANA (e-Tana) sumer király nevét rejti, az „e” betű az évezredek alatt lekopott róla. „E” jelentése: ház vagy templom a sumer nyelvben, így Etana jelentheti Tana házát.

A nőt, asszonyt jelentő sumer munus vagy sal (szal) ékírásos jele! (90 fokkal elforgatva az eredetitől!)

Etana az özönvíz utáni idők legismertebb sumer királya KIS városából, fia neve Balih (Bal, Bel, Belus)! „Etana a népek pásztora, aki az égbe is feljutott, aki minden országban szilárddá tette hatalmát, 1560 évig uralkodott, fia Balih (Belus) pedig 410 évig ült apja trónján”. Mivel a sumer és akkád agyagtáblákat csak az 1800-as évek vége felé kezdték megtalálni, annál is később megfejteni, a sumer nevek és történetek évezredekig őrződhettek az emberek emlékezetében, keveredhettek más történetekkel, mondákkal. „Nimród”, Kus fia története eTana és fia, Balih (Bel) történetéből és más sumer történetekből állt össze! A sumer királylistából ismert a legnagyobb sumer hősi dinasztia, amely az uruki volt, és Meszkiaggaser alapította i. e. 3000 körül. Uruk városa vette át a királyságot Kis városától Sumerban. Az uruki királylista szerinti sorrend:

1.Meszkiaggaser 2.Enmerkar 3.Lugalbanda 4.Dumuzi 5.Gilgames

Meszkiaggaser, aki a sumer napisten, Utu fiaként is ismert, lenne talán Kus. Fia, Enmerkár, kinek nevében a „kár” vadászt jelent, talán ő volt Nimrud, a nagy vadász? „Enmerkár, Utu isten fia”, olvashatjuk „Enmerkár versengése Aratta urával” című sumer eposzban, ahol az írás felfedezését is Enmerkárnak, Uruk és Kulaba uralkodójának tulajdonítja! Először azt kellene bebizonyítani, hogy Meszkiaggaser azonos „Kus”-sal. Természetesen Kus nem csak egy személy, hanem nevével egy egész népet képviselt, ahogy a Bibliában láthattuk. A kusok, kusiták egy ősi nép volt, és a nyomok a sumerokhoz vezetnek! A kusok a sumerok voltak! Hogy az agyagtáblákon nem igazán olvashatok a kusok neve, annak oka az, hogy közben megváltozott a sumer írás olvasata néhány helyen akkád hatásra. Magát a sumer nyelvet sem tekinthetjük egy egységes nyelvnek, több mint ezer év alatt a nyelv is változott, de több nyelvjárása ismert, legismertebb az „eme-sal” és az „eme-gir”. Több helyen is helytelen olvasást eredményezett, hogy az az ékjel, amit „U” hangjelnek, vagyis „U” hangértékkel olvastak, azokat írásakor még „KUS”-nak, és nem „U”-nak kellett olvasni! Így maradtak ki a „Kusok” a sumer írásokból, talán nem is véletlenül! A nyugat-európai és sémi tudósoknak nem érdeke az igazság kiderítése. Lugalzageszi sumer király volt, akit a sémi Sarrukin, az akkád birodalom megalapítója (i.e.2350) legyőzött. Neve olvasható Lugalzaggisi néven is, egy neki tulajdonított váza feliratán magát a „KUSOK FIÁ”-nak nevezi helyes olvasattal! Az igazságot csak az ékírásokból lehet kiolvasni, a latin betűs angolból fordított nevekből ez már rendkívül nehéz.

De azért nézzük meg Meszkiaggaser és Lugalzaggisi nevét: Mesz=hős vagy herceg, a sumer nagy királyok neve előtt volt olvasható. Ki=föld, Ag többjelentésű szó, lehet: 'felosztó, hatalmas, korona' (agancs!), Gaser jelentése ismeretlen számomra, talán a „gas” jelenti a kust (gas?). Így Meszkiaggaser nevének jelentése: "Hős földet szétosztó Kus". Lugalzaggisi nevében a lugal királyt jelent.

Talán a kusok, kusiták voltak a sumeroknál azok, kikhez „alászállt a királyság az égből”. A sumeroknál a királyi törzs a kusok törzse volt, belőlük lettek az özönvíz utáni első királyok. Nem véletlen, hogy a sémi akkádok őket semmisítették meg először, aki tudott, menekült. Ők voltak annak a tudásnak birtokában, amit utódaik, a mágusok képviseltek, ők később a médek egyik törzse lett. Az Orion csillagképpel azonosított Nimrud megtalálható a „Planetárium Babylonicum” csillagai között. Ott Ni-Bu-U értékkel van olvasva, de ez rossz! Itt is „U”-t olvastak „Kus” helyett. Helyes olvasata: NI-BU KUS, vagyis a „Kus Párduc” és akkádul „NIMRU”!! Vagyis Nimru akkád név, emléke mint NIMRUD maradt meg több ezer év után a magyar hagyományokban. Egy várost neveztek el róla, a hős párducról, a város neve: NIB-UR vagy NIB-RU, ma akkád változata ismert, Nippurnak hívják.

Nimródról Berossos, az i. e. 270 körül élt babiloni pap így írt:„Midőn Belas, Jupiter fia meghalt, Nemrót a népével Seneár mezejére jött, ahol kijelölt egy várost és fölötte nagy tornyot készített a víztől való megmenekülés 131. esztendejében és uralkodott 56 évig, és a tornyot felépítette a hegyek magasságáig” ,

Nimród Ninive alapítója volt, alatta található a Tigris folyó közelében Nimrud-Dag (Nimrud-hegy), ahol régi szobrokat és „Nimrud oszlopait” találták meg.

Az arab mondák szerint Nimrud elfogatta Ábrahámot és a két oszlop közé köttette ki, majd ledobatta a völgybe, de Isten halastavakat teremtett és azok felfogták Ábrahám zuhanását. Ezekben a mítoszokban a sémi és a nem sémi népek közötti ellenségeskedés fejeződik ki, miként a Biblia sem ír jóindulatilag Nimródról. A Talmudban ez áll: „A szózat megszólalt és ezt mondá: Te gonosz, te gonosznak fia, az istentelen Nimród fiának fia, aki az ő uralkodása alatt az egész világot ellenem lázította!” (lásd: Pesachim 94/a.) S végül nézzünk meg egy részt a Bibliából, Mikeás könyve 5/b:

„Ha Assziria betör országunkba

és földünket tiporja,

hét pásztort állítunk fel ellene,

nyolc vezető embert.

Karddal őrzik majd Assziria földjét,

pallóssal Nimród földjét."

Látható, Nimród földjét az asszír uralom alatt is azonosították Nimróddal, ahol a királyok egyik megszólítása a Bél (Bál) volt. Az egyik legismertebb asszír király I. Tukulti- Ninurta (i. e. 1230 körül) volt. Hódító háborúival ő tette naggyá Assziriát, melynek kialakulása a Tigris és a Záb folyók alkotta háromszögben történt, itt volt Nimrud városa is. Mivel Nimrudot halála után azonosították a sumer Ningirszu, más néven Ninurta hadiistennel, így érthető, hogy Tukulti-Ninurta, aki felvette a sumer hadiisten nevét, és így azonos neve volt Nimruddal, kiváltotta azok gyűlöletét, kiket hadjáratai során Tukulti-Ninurta legyőzött, elpusztított.

Összefoglalóként annyit kell tudnunk Nimródról, a magyarok ősapjáról, hogy sumerban volt király, a kusok királyi törzséhez tartozott, emlékét megőrizték azok, kiket a szemita hordák évezredeken keresztül üldöztek, s ha nem tanulunk Nimród népének több, mint 4000 éves történetéből, mi is úgy járunk, minket is elpusztítanak! A világban sokan ismerik a magyar nép eredetét, de nem hirdetik, a cél a sumer kultúra utolsó képviselőinek teljes elpusztítása. Ezt igazolja az Árpád-házi királyok kihalása, Mátyás király megmérgezése, hogy a török, tatár mindig megállt az ország nyugati határánál, ezt igazolja Trianon és az, ami most történik velünk. Sajnos az elbutított két táborra osztott nép nem veszi észre, hogy mikor védi az ellenséges, pusztító érdekeket. Magunk alatt vágjuk a fát, fel kéne ébredni és fel kéne kelni!

A térképen látható "Subar", más néven Subartu, az itt élt nép volt a sabir, szabir, akiket többen azonosítanak a magyarság őseivel, mivel nevük hasonló a bizánci császári udvarból ismert "sabartoi asfaloi" névvel!

Írásom Őrtűz nicknéven a Virtuson jelent meg először 2010.05.28-án.

Irodalom:

Tárih-i Üngürüsz

Badiny: Káldeától Ister-gamig

Hámori Frédi: Szubarok és Szumirok

David Rohl: Az elveszett testamentum

A BIBLIA MAGYAR SZEMMEL!

Sun, 28 Jan 2018 20:15:00 +0000

A Paradicsomtól Szodomáig. Madaru mondák? „Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van!”

A Bibliát mindenki ismeri, de kevesen olvasták, még kevesebben olvasták el figyelmesen. Vannak, akik Isten szavának tartják, szent iratként tisztelik, mások kétségbe vonják tartalmát. Az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy kik voltak az istenek, akik az embert teremtették. Igen, istenek, többes számban, ez még az ószövetségi Bibliában is benne maradt! Teremtés könyve 3/5. „Isten jól tudja, hogy amilyen napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.” Majd néhány sorral lejjebb (3/22) „Azután így szólt az Úristen: Lám az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat.” Vagyis a Biblia istenekről beszél, többes számban! Az nyilvánvaló, hogy a Bibliában található teremtéstörténet nem Mózestól ered, a Biblia összeszerkesztői a történeteket úgy vették át ősibb, nem zsidó forrásokból! Erre jó példa a sumer eposz, ENKI és NINMAH története. A történet az istenekről szól, akik istennőket vettek feleségül, de dologra kényszerültek. A nagy istenek felügyelték a munkát, a kis istenek dolgoztak, cipelték a kosarakat, csatornákat ástak, földet túrtak. Miközben ENKI aludt, az istenek zúgolódtak a munka ellen, de NAMMU, az istenek szülőanyja felkeltette:

„Fiam, ágyadból kelj ki!

Hozza létre leleményed a mesterségeket,

alkoss helyettest az isteneknek,

hogy eldobhassák a kosarakat.

Enki, anyját, Nammut hallva, nyoszolyájából kikelt,

A vidám isten most térdre könyökölt, mélyen gondolkodott.

Ő, az okos, a bölcs, az ötlettel teli,

mesterségével, mit ő hozott létre,

megalkotta minden teremtmény mintáját,

Enki odanyúlt karjával, domborúvá tette a mellét.

Enki a maga alkotta alakot vizsgálgatta,

S anyjának, Nammunak, így mondja a szót:

Anyám, arra, amit így magad alkotsz,

Az istenek munkáját arra kényszerítsd.

Ha majd kigyúrtad az Abzu kövér agyagjából,

A vető-forma, az agyag gyorsan készítse őket,

Alakjukat te add meg.

Ninmah legyen segítőd ebben,

S Ninimma, Egizianna, Ninmada, Ninbara, Ninbara,

Ninmuga, Ninszarszadu, Ninniginna:

Szülötteidet ők állítsák talpra.

Anyám, a sorsukat te szabd meg,

Ninmah a munkát kényszerítse rájuk.”

Az első ember teremtése egy sumer agyagtáblán.

AZ EMBER TEREMTÉSE

Enki Isten agyagból gyúrta ki az ember mintáját, majd az istennőkre bízta az emberek szülését, életre keltését, kiknek sorsa, rendeltetése a munka lesz az istenek helyett! Amikor ez a sumer eposz íródott, még zsidó népről nem is beszélhetünk, csupán sémi, szemita népekről, melyek beszivárogva a fejlett, gazdag sumer városállamokba, ezer év alatt túlsúlyba kerülve, megdöntötték a sumer uralmat. Hogy a zsidó nép hol és mikor kerülhetett kapcsolatba a sumer kultúrával, erre vannak elképzelések, a legvalószínűbb, hogy a babiloni fogság alatt. Mint tudjuk, Kánaán területén alakult meg Izrael és Júda királysága. A két királyság a Biblia szerint Jákob (Izrael) 12 fiának törzséből lett, Júda törzse alkotta Júda királyságát Benjamin törzsével, a többi tíz törzs pedig együtt Izraelt. Egyesítésük Dávid uralkodása alatt történt, de nem sokáig tartott az állandó ellenségeskedés miatt. A szétválás Salamon halála után történt, mikorra az ellentétek, a gyűlölködés oly nagy lett, hogy a Dávid által egyesített királyság kettészakadt. Az állandó egymás elleni hadakozás oda vezetett, hogy Júda idegen, asszír segítséggel elvitette Izrael tíz törzsét, a helyükre a volt sumer területről, Kuthából hoztak telepeseket, az ő ismert nevük volt a szamaritánus. Az asszír király ebben az időben Tiglat-Pileszár volt, a gyilkolást és kitelepítést Szalmanaszár folytatta, és II. Sargon i.e. 721-ben fejezte be. Júda ekkor még elkerülte a kitelepítést, de i.e.701-ben már 200 ezer embert deportáltak. A tíz izraeli törzs elhurcolásáról a zsidók nem igen beszélnek, úgy látszik, ez nekik nem fájt (mert Kánaán őslakósai voltak), a „babiloni fogságba” később már csak a megmaradt Júda és Benjámin törzsek nagy részét vitték el Nabukadnezár parancsára i.e. 586-ban, így ők sem kerülték el azt, amit másoknak szántak, ezt nevezzük babiloni fogságnak. Végül is a zsidóság belőlük alakult ki, miután hazatértek Babilonból. Hogy mi lett az elvitt, áttelepített 10 törzs sorsa, pontosan nem tudni, az elhurcolt törzsek Kánaán őslakósai voltak, itt nem testvérharc folyt, hanem elárulták és kitúrták őket saját hazájukból az Egyiptomból elmenekült és Kánaánban letelepült betolakodók!

KIK VOLTAK AZ ISTENEK?

Egy sumer anunnaki figura. Az anunnakik egy alacsonyabb rangú istenségcsoportot alkotnak a mezopotámiai mitológiában. Nevük An, az ég istenének nevéből származik, jelentése „akik alászálltak az égből”.

A kérdés persze továbbra is az, kik lehettek a sumerok által emlegetett istenek, akik megalkották az embert. Ez már a fantázia világába vezet, kitalálhatták őket maguk az emberek is, de érkezhettek ide földön kívüliek, és az is lehet, hogy akár az elsüllyedt Atlantiszon (ha volt ilyen), vagy valahol egy elzárt más helyen már akár több százezer évvel ezelőtt kialakulhatott egy fejlett emberi civilizáció, mely nem szaporodott el valamilyen okból. (Egy elzárt helyen fejlődő kis létszámú, egymás között házasodó emberi közösségben elszaporodhatnak a csökkent képességű utódok mellett a „szuper intelligens” egyedek is, mivel összegződnek a kiváló tulajdonságok is!) Aztán ők hozták létre a náluknál fejletlenebb embert, hogy helyettük elvégezze a munkát! Ez magyarázatot adna sok mindenre, természetesen sem a materialista tudománytól, sem az egyházaktól nem várhatjuk, hogy ebben a kérdésben partnerek legyenek.

Sumer ábrázolás, nő űrhajós öltözetben

KÉPZELD EL!

Képzeld el, hogy úgy történt, hogy egy nálunk fejlettebb emberi faj megteremti a dolgozó embert! Akkor már volt egy nyelv, amin az „istenek” beszéltek az emberrel, de akkor Ádám még nem lehetett zsidó és ez a nyelv nem a héber volt! A zsidóság kiválasztott népnek tartja magát, a Tóra szerint Isten hozzájuk szólt. De milyen nyelven? Mózes (aki talán sosem élt) milyen nyelven beszélt Istennel, hiszen az Egyiptomból elmenekülő rabszolgák nyelvét sem értette, helyette testvére, Áron beszélt velük. Három dolog van, aminek bizonyító ereje lenne:

A kőtábla, amire Isten a tízparancsolatot véste. Vajon milyen nyelven és írással?
Mózes öt könyvének eredetije. Milyen írással, milyen nyelven írták?
Frigyláda, benne a tízparancsolat. Ki készítette, mi volt a titka?

Sajnos, mit nem ad Isten, mindhárom „elveszett” (ezzel csak Izrael nyert, a világ vesztett, mert nincs bizonyíték), mégis hisz benne a fél világ, hogy valamikor létezett!

Közismert, hogy a bibliai történetek egy része sumer eredetű! A világ teremtése, Ádám és Éva teremtése, Káin és Ábel története, a vízözön története nem héber eredetű! Ezek ősi mitológiai történetek, de csak részben sumer eredetűek, elsősorban az ember teremtése agyagból és a vízözön története egyértelműen sumer történet. Néhány történet eredete nem ismert, s mivel sokan véltek felfedezni a Teremtés könyvében „magyar” neveket, nézzük meg, milyen hibák, félreértések kerülhettek a Bibliába, ha néhány történetnél az „ősmagyar” volt a forrásnyelv. Nincs magyarkodás! Magyarkodni annyi, hogy vállalom magyarságomat és ez nem faj, vallás vagy genetika kérdése!

A világ teremtése vagy Noé és fiai neveinek magyar olvasata bizonyítékok hiányában csak nyelvi játék, bemutatva a magyar nyelv erre való alkalmasságát!

A gondolat nem teljesen elvetendő, a Kánaánban élő filiszteusok Krétáról származtak, akik beszélhették az ősmagyar nyelvet (a krétai és az etruszk nyelv is hasonló volt), egyik városukat, ahol Góliát született, Gátnak hívták! Amit a filiszteusokról tudunk, azt mind az ellenségeiktől, a zsidóktól tudjuk! Egyiptomi elnevezésük: Puluset vagy Purust, az elnevezés hasonló a görög őslakós pelezgok nevéhez és a magyar paraszt névhez! Egy Nagy Lajos korabeli oklevél szól először a magyarországi filiszteusokról, a jászokról, az utolsó ilyen elnevezésük Mária Terézia korából való! A kánaáni filiszteusokat Nabukodonozor szintén elhurcoltatta rabságba.

A héber nyelv mai formáját csak a 19. században alakították ki, az ezt megelőző volt a Biblia utáni héber nyelv (ezt Esdrás alkotta az ó-héber, a babilóniai, az akkád, az arab és az arámi nyelvből), és ettől különbözött a bibliai ó-héber nyelv, amely „kánaáni” nyelv volt, és talán úgy vált el az „ősmagyartól”. A bibliai héber nyelv ma már holt nyelv, a mai modern héber nyelv az ivrit! Néhány régebbi héber – magyar szóegyezés: karam/köröm, marak/marok, nud/nád, jerek/gyerek, zera/mag (csira), sabath/szombat, a „szabat” tulajdonképpen „szabad”, a szabadnap neve, amikor nem dolgoznak!).

A héber jom jelentése nap, a Talmúdban található Jóma az „engesztelőnap” neve, ez a jóma kifejezés kőkori eredetű, az ősvalláshoz és a naphoz vagy napistenhez köthető! A finn nyelv is megőrizte, jumala istent jelent.

Starostin uráli szószedetében található a juma szó, jelentése ég vagy isten, ami a kánaáni és az uráli nyelvek közös eredetű szavára utal!

Number: 1268

Proto: *juma

English meaning: sky; god

German meaning: Himmel; Gott

Finnish: jumala 'Gott'

Estonian: jumal, jummal (Gen. jumala) 'Gott'

Mari (Cheremis): jǝ̑mǝ̑ (KB), U jumo 'Gott', B jumo 'Himmel, Obergott'.

„A Biblia nem magát a történelmet írja le, hanem teológiai szempontból tárgyalja a történelmi eseményeket, hogy megismerhessük Izrael mindenhatóságának erejét.” Az idézet a Magyarországon született izraeli régésztől, Gábriel Barkaytól származik.

A VILÁG TEREMTÉSE

Ez egy hatnapos teremtéstörténet, amiből kettő is van egymás után a Bibliában, az első 1/1-től 2/4b-ig, majd 2/4b-től újra kezdődik! A teremtés hat napra van beosztva, hat nap alatt történt. Vagy hat NAP alatt? Ha űrhajóval akarjuk elérni a földet a világűrből, hat fényes bolygó (Nap) mellett kell elhaladni! Csak megjegyzem, a nap szót ismerték a sumerok és az akkádok is, volt NAP nevű istenük, amellett a szó jelentése:”világos, fénylő, tüzes”.

Sumer ábrázoláson a Nap és a Bolygók!

Földünk hat fényes, világos bolygó, vagyis ’Nap’ alatt van, ha a világűrből közelítjük meg, ezek sorrendben kintről: Plútó, Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter, Mars, és hetedik a Föld, ha ezt elérted, jön a pihenőnap, megpihenhetsz! De érthetjük úgy is, hogy a hatodik „Nap” volt a Föld, mert a Plútót már ők sem tekintették bolygónak! Úgy gondolom, egy űrből érkezett idegen számára a TEREMTÉS a dolgok megnevezése, elnevezése volt! „Kezdetben vala az Ige. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának”). A földi kultúra kialakulásakor, annak kezdetén valamit megnevezni, nevet adni maga volt a teremtés! Az őskor első népe adott nevet mindennek a saját nyelvén, ezek földrajzi nevek voltak legtöbbször. Egy területnek nevet adni egyenlő volt a terület birtokba vételével, ezt csinálták a gyarmatosító spanyolok és angolok is! A világ teremtésének egyik legősibb szövege, az akkád teremtéseposz, az „Enuma elis” is ezzel kezdődik!

„Midőn fönn az ég névtelen
s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős - kezdet, minden
dolgok teremtője atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk
még vizekkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se,
s egyike sem a tündéreknek;

név nélkül szunnyadott a sors is,
betöltetlen várt a végzet-”

Láthatjuk, olvashatjuk, a világ teremtésének kezdetén még minden névtelen volt, ég, föld és a sors is név nélkül szunnyadt!

ÁDÁM TEREMTÉSE

Az ember teremtését megelőzte valami! „Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld felszínét. Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.” Nem túl logikus az ember orrába lehelni, az ember az „or(r)on” át a levegőt kapja, nem a lelkét! Az életet, a lelket az ember az „úron” keresztül, az úr által kapta. Könnyen összetéveszthető az ur(úr) és az or(r)!

PARADICSOM, A PÁRADÚS ÉDEN

”Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett.” A Paradicsom (Paradise) szó nincs benn a Bibliában, de talán mégsem véletlen, hogy ezzel a szóval jelölték az Édent. A szó eredete végig megy a latin, a görög, a héber és a perzsa nyelven. (A régi nyelvek szavainak csak a mássalhangzós vázára kell figyelni!). Ha a PaRaDiSe szó mássalhangzóit megnézzük, a P_R_D_S szó magyarosítva: PáRaDúS, vagyis az Édenkert egy páradús, zárt kert volt, ma inkább üvegháznak neveznénk!

Az Éden tulajdonképpen egy „zárt Edény” volt, melynek klímája nem változott a vízözönig. Mondanom sem kell, az eden, edin szó sumer eredetű, akkádosan edinu! Az angol fordítása valószínűleg nem egyezik teljesen a szó eredeti értelmével, a szótárak szerint alföldet, síkságot, hátságot jelent, akkád nyelven şēru (szérű?). Úgy gondolom, a szó eredetileg ennél sokkal többet jelentett, nem kietlen pusztaságot, hanem bőséges élelemszerző helyet, az isteni gondoskodás helyét! A Biblia írói nem véletlenül választották a sumer eden, edin nevet, az Éden nem lehetett egy vad, kietlen puszta! Az eden, edin szóban megjelenik az „ed”, mely számos nyelvben „et, eat” formában az ételre, evésre utal, sumer eda = raktár, ételtartó, hettita ed- = enni, angol eat = enni. Éden az a hely volt, ahol bőség volt, ahol enni, lakni, élni lehetett! Erre utal az eden sumer képírásos jele, mely számomra egy zárt ételtartó edényre hasonlít! Ha valakinek le kéne rajzolni a bőség képírásos jelét, az is ételeket, vagy ételeket tartalmazó edényt rajzolna!

Az Éden sumer képírásos jele!

Nem egy helyen olvashatjuk, hogy az özönvíz előtt a sűrű, ködös atmoszférán keresztül a nap sugarai alig tudtak áttörni, az égbolt nem volt látható. Ez a 900-1500 méter vastag, és 1500-3000 méter magasan a tengerszint felett elhelyezkedő vízpára mennyezet a mainál kedvezőbb életfeltételeket biztosított. Nagyobb volt a széndioxid tartalom, a föld kevesebb hőhöz jutott, de kevesebbet is vesztett. Ember, állat, növény nagyobbra nőtt, és hosszabb életű volt.

(Teremtés Könyve 1/6-8). Isten újra szólt: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson falat a vizek között. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. Isten a boltozatot égnek nevezte.”

Ez az állapot a vízözön után változott meg, amikor először mutatkozik meg a szivárvány az égen az isten és ember között megkötött szövetség jeleként.

Itt éltek az „Istenek”, és itt dolgozott az első ember. Az ember teremtése kétszer van leírva, az elsőnél: „Isten megteremtette az embert, saját képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket”. A Talmud szerint az első ember androgén volt, Ádám és Éva egy test volt, két arccal, később választotta Isten szét őket. Erről szól Évának, az asszonynak a teremtése Ádám oldalbordájából.

ADAM KADMON

A zsidó hagyományokban, a kabbalában a mitikus ADAM KADMON az első ember neve, ő az „eredeti ember”, a „mennyei ember”, aki eredetileg kétnemű volt. Hasonló jelentése van a „hermafrodita” szónak is, a hermafrodita „hímnős”, hím és női nemi szervekkel rendelkezik.

HÁNY ÁLLATOT VITT NOÉ A BÁRKÁBA?”

A köztudatban minden fajta állatból egy párt vitt magával, de ez a történet is kétszer van leírva! (Teremtés Könyve 7/2-3) „Minden tiszta állatból vigyél hetet-hetet, hímet és nőstényt, a tisztátalanokból pedig kettőt, hímet és nőstényt.” Ugyanez később még egyszer (7/15-16): „Minden lény, ami lélegzik, párosával ment Noéhoz a bárkába. Minden lényből egy hím és egy nőstény ment, ahogy Isten megparancsolta.” Nem tudom, más nyelvekben hogyan van, de a magyarban könnyen összetéveszthető a ’két’ állat és a ’hét’ állat! (h>k)

NOÉ FIAI, a NEMZETEK, NÉPEK ŐSAPÁI: JÁFET, SZEM és KÁM

Mivel a vízözön történet sumer eredetű, olvashatjuk Gilgames történetében is a vízözönt szinte ugyanúgy leírva, csak több ezer évvel a Biblia előtt, az átvétel nyilvánvaló! Az eredeti történet nevei megváltoztak, a történetet kiegészítették, a bibliai történetek egy része erkölcsi tanítás, a szereplők nevei elgondolkoztatók! Két fiú, Szem és Kám neve a magyar nyelvben az utódra utal, valaki magja annak utódja! Szem a mag másik neve (búzaszem), és ugyanez Kám neve is, de fordítva! Kám neve fordítva mák, mak(k), vagyis mag! Noé utódai Szem, Kám és Jáfet a vízözönt követően az ismert népek ősapái, egyben a magjai is lettek! A harmadik fiú, Jáfet neve csak a mássalhangzóit figyelembe véve: JáFeT = J-F/V-T (f helyett v, az angol írás is megőrzött ilyen f/v váltást: the wife = a feleség, the wives = a feleségek), vagyis JóVeTő (mag). „Ezek Noé fiainak törzsei családjuk és nemzetségük szerint. Tőlük származnak a népek a földön a vízözön után.”. (Teremtés Könyve 10/32)

NOE nevében talán egy rövidítés van(?): Nemzetek Országok Eredete, míg fiai: JóVeTő, MaG és SzeM.

SZEMTŐL ÁBRÁMIG (Ábrahám) TARTÓ IDŐSZAK

A vízözön idején Noé 600 éves volt! Noé legidősebb fia, Szem két évvel később született, és utódainak Arpachsádtól Ábrahám születéséig eltelt idő a tíz nemzetség alatt 292 év az özönvíztől a Biblia szerint! Ha Ábrahámot az i.e. 2200 körüli időre tesszük, akkor a vízözön ideje a hozzáadott 292 évvel i.e. 2500 körülire jönne ki. Ez messze nem egyezik a tudomány mai állása szerinti i.e. 5600 körüli idővel! Vagyis a Bibliából hiányzik kb. 5600 mínusz 2500, vagyis 3100 év! (Teremtés könyve 11/10-27). Ha azt vesszük, hogy minden jelentéktelen ismeretlen senkiről is pontos pedigrét vezettek a Bibliában, ez a kimaradt 3100 év nem tűnt fel senkinek? Viszont, ha összeadjuk Szemtől Ábrahámig a tíz utódnak az életkorát, az 2996 év! Ez már nagyon pontosan megközelíti a kimaradt időt (3100 év), vagyis a tíz név átfogja a vízözöntől Ábrahámig eltelt időt! Sajnos a Bibliából kimaradt ez a rendkívül fontos időszak, nem írnak róla, pedig ez alatt az idő alatt történtek a nagy változások, népek emelkedtek ki, vagy süllyedtek el, örökre megváltozott a világ rendje. Úgy látszik, nemcsak sötét középkor, hanem sötét ókor is létezett!

SZODOMA ÉS GOMORA

Lót Ábrahám testvérének, Háránnak volt fia, és Szodomában lakott családjával. Az Úr úgy döntött, elpusztítja Szodomát és Gomorát lakósainak bűne miatt, de Isten angyalai Lótot és családját kimenekítik Szodomából, mielőtt Isten elpusztítja azt (19/15-16): ”Amikor hajnalodott, az angyalok siettették Lótot és mondták: "Rajta, vedd feleségedet s két lányodat, akik itt vannak, nehogy a várost sújtó büntető ítélet téged is érjen”. Lót családjával egy közeli városba menekült, melynek neve Coár volt. „A nap éppen megjelent a föld felett, amikor Lót megérkezett Coárba. Akkor Isten kén-és tűzesőt bocsátott az égből Szodomára és Gomorára.” Coár nevét Koárnak kell ejteni, ezt a Spectrum tévében lejátszott régészeti filmből tudom, az izraeli régészek is így ejtették ki a nevét! Coár (Koár) előző ismert neve a Bibliában Bela volt, ez volt az eredeti neve, a katasztrófa elérte őt is, a tűzeső mellett nyilván kőeső, kőáradat is hullott, a romjain épült új filiszteus város neve lett Coár, vagyis Kőár, a többi városnak csak egy neve van! (A héber nyelvben nincs „ö” hang!)

Kutatók rátaláltak Babedra romjaira, feltételezik, hogy Babedra azonos volt Szodomával. Tőle nem messze megtalálták egy másik város, Numeria romjait, amely egyidős Babedrával, kb. száz évig volt lakott, úgy sejtik, ez volt a bibliai Gomora. A városok lakósai kánaániták voltak. A Biblia öt várost említ meg a Jordán völgyében: Szodoma, Gomora, Adma, Ceboim és Bela (Coár). Ezek a kánaáni városok Ábrahám idejében babiloni uralom alatt álltak, a kánaáni ragozó nyelv volt!

Egy másik hír szerint egy francia – izraeli - amerikai kutatócsoport a Holt-tenger mélyén találta meg Szodomát és Gomorát, a városokat nukleáris csapás semmisítette meg.

JÁKOB SZÜLETÉSE

Jákob Izsák fia volt, s amikor Izsák felesége, Rebeka terhes lett, az Úr azt mondta Rebekának:

„Két nép van a méhedben, méhedből két törzs válik el: az egyik törzs legyőzi a másikat és az idősebb szolgálni fog a fiatalabbnak.” Mikor eljött a szülés ideje, az ikrekből kijött az első, vöröses volt, Ézsaunak nevezték. „Azután kijött a testvére, keze Ézsau sarkát fogta. Ezért Jákobnak nevezték.” Itt is egy megfordított névvel találkozunk! A második fiú az első sarkát, vagy inkább bokáj-át fogta! Jákob fordítva olvasva „bokáj”, vagyis boka!

Feltételezhető, hogy a fordítás kezdetén a meglévő neveket betű, ill. szótagcserével változtatták meg, később teljesen kicserélték! (Bela=Abel, Óriás=Uriás, de mondhatnám azt is, hogy a Hór vagy Hóreb néven szereplő hegy neve valamikor Madara volt!)

A BIBLIAI NÉGY FOLYÓ

„Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy fő ágra szakad vala.” (Károli Gáspár fordítás).

Az elsőnek neve Pison, a másodiké Gihon, a harmadiké Hidekkel, a negyediké Eufrátesz. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az Eufrátesz név csak Nagy Sándornak a hódítása után lett a folyó görög neve (ezt nem írhatta sem Mózes, sem más olyan, aki Nagy Sándor előtt élt), ebből következtetni lehet arra, hogy a történetet ebben a formában mikor írhatták meg! Baráth Tibor ír könyvének ötödik részében arról, hogy Pison nevében a pis = víz, így neve egy ’h’ betűvel kiegészítve ’Pis-hon’ (Víz-hon), Gihon egy (lemaradt?) ’é’ betűvel az elején éGi-hon, Hidek a Tigris régi sumer eredetű neve (Idekel, vagy Idiglat).

KÁIN ÉS ÁBEL

Káin és Ábel története egy tipikus zsidó önigazoló történet, mely megfordítja őseik kánaáni bejövetelének történetét! Mint tudjuk, Kánaán letelepedett, városokban élő földműves őslakosságát támadták meg a beözönlő szemita pásztornépek. Ábel, a pásztor, és Káin a földműves, mindketten áldozatot mutattak be az Úrnak. (Teremtés Kónyve 4/3-6) „..történt, hogy Káin a föld terméséből áldozatot mutatott be az Úrnak. Ábel is áldozatot mutatott be, nyája zsenge bárányaiból, azok zsírjából. Az Úr kegyesen tekintett Ábelre és áldozatára. Káinra és áldozatára nem tekintett.” Vajon az Úrnak miért volt kedvesebb a leölt állat égő húsának szaga? A történetben a földműves Káin megöli a pásztor Ábelt, a valóságban azonban pont fordítva történt, a vad szemita pásztornép kiirtotta a békés földművelő őslakosságot. A történet ismert a sumeroknál is, Dumuzi és Enkimdu vetélkedése Innin kezéért címmel. A történetben a pásztorok istene, Dumuzi és a földművesek istene, Enkimdu vetélkedik nőtestvérük, Innin kezéért. A történet békés véget ér, akárcsak a másik sumer történet, Emes (nyár) és Enten (tél) történetében, itt sem végződik tragédiával a két „testvér” vetélkedése, vitája.

MÓZES ÉS SARRUKÍN SZÜLETÉSI TÖRTÉNETE

A bibliai személyek egy részének története nagy hasonlóságot mutat más, régebbi történetek szereplőivel. Ahogy Noé története is egyezik a Gilgamesből ismert babiloni Utnapistim történetével (a sumer változatban Ziusudra a neve), ő a vízözön túlélője, ő meséli el Gilgamesnek a vízözön történetét, úgy Mózes születésének története szintén egyezik az akkád Sarrukín legendájával. Sarrukín, a bibliai Sargon az Akkád Birodalom megalapítója, első uralkodója volt (kb. i.e. 2270-2215).

SARRUKÍN LEGENDÁJA

„Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. Enitum az anyám; apám nem ismertem. Enitum, anyám fogant engem, megszült engem titokban, sásból való kosárba helyezett, szurokkal zárta le kosaram fedelét, a folyóba vetett engem, mely nem lepett el, elsodort engem a folyó, Akkihoz, a vízkimerítőhöz vitt. Akki, a vízkimerítő kiemelt, mikor vedrét alámerítette. Akki, a vízkimerítő, fiává fogadott, felnevelt engem.”

Ahogy Sarrukínt, úgy Mózest is sásból font kosárba helyezték, mikor megszületett, és a folyóba vettették. Ez a történeti egyezés is csak azt bizonyítja, hogy megkérdőjelezhetjük a Biblia hitelességét! Nem a Biblia az isteni kinyilatkoztatás és igazság első forrása, ők csak átvették a történeteket. A hitelességüket pedig a sok felesleges jelentéktelen névvel, azok családfájával próbálták bizonyítani! A Biblia Ábrahám történetéig bezárólag szinte mind más népek őstörténete!

MADARÚ MONDÁK

Ha feltételezzük, hogy volt egy „ősmagyar” változata a történeteknek, akkor annak címe is kellet, hogy legyen! Mi lehetne más, mint: MADARÚ MONDÁK! Mint mondtam, a fordítók mindent le vagy megfordítottak betűnként vagy szótagokként! A fordítás jelenthetett részleges vagy teljes visszafelé olvasást! Akkor olvassuk el fordítva, visszafelé, hogy MADARÚ MONDAK! Visszafelé olvasva: KADMON ÚR ADAM.

Már fentebb írtam róla, a kabbala vallásos írásaiban az Adam Kadmon kifejezés jelenti az első embert. Vajon véletlen ez az egyezés, vagy volt a kánaáni filiszteusoknak egy szájhagyomány útján terjedő ősi mondájuk? Az ősnépek egy része nem írt, a regéik apáról fiúra szálltak, az írás ehhez képest visszafejlődés, mert pont a történetek szakralitása, a misztérium veszik el az írás által!

Van a Talmudban egy rövid történet, amelyik egy része meglehetős hasonlóságot mutat Csodaszarvas legendánkhoz, de a szarvas és a filiszteusok is itt negatív szereplők! Sanhedrin 95.a.lap

„Jehuda rabbi mondja, hogy egy napon Dávid király vadászatra ment, és megjelent neki a sátán szarvas képében. Rálőtt egy nyilat, de nem találta el, és az így csalogatta őt a pelistiik (filiszteusok) országáig.”

UTÓIRAT

Senki sem lépheti át a saját árnyékát, én sem! Ez az írás kirándulás volt számomra a Biblia világába, alkalom arra, hogy leírjam véleményemet sok mindenről, és eljátsszak a Biblia neveivel, szavaival, történeteivel! A Példabeszédekben olvashatjuk: Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét”. (Sajnos, ez igaz, a magyarságnak nincs vagy elveszett az őstörténete, ezért keserű a gyümölcs, számkivetettek vagyunk saját szülőföldünkön). Nem annyira a bibliai történetek érdekeltek, mint inkább a „beszédes” bibliai nevek! Nyelvünkben a világ és a világosság szavak között az összefüggés talán a világ teremtésére utal! „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság” Ezzel kezdődik a világ teremtése! Aki azt vetné a szememre, hogy írásomban sok a fantázia, annak azt mondanám, hogy ami most van a Bibliában leírva, az sem mind igaz! Vagy elhiszed, hogy a kígyó beszélt? Vagy azt, hogy szétnyílt a Vörös-tenger a menekülők előtt? Vagy azt, hogy hatszázezer fegyveres menekült ki Egyiptomból a családjával Mózes vezetésével, és 40 évig körbejártak a sivatagban, miközben ennek semmi régészeti nyoma nem maradt? Mi ettek, mit ittak 40 évig, és mi lett a közben meghaltakkal, hol vannak a csontjaik? Vagy elhiszed Dávid és Salamon történetét? Nincs róluk semmi régészeti bizonyíték, sehol sincs Salamon palotája és mesés kincsei! Dávid és Salamon történetét az ifjú Jósiás király számára írták, hogy példaképül szolgáljon uralkodásához. Uralkodása alatt „találták” meg Mózes „elveszett” törvényeit! Jeremiás próféta és apja, Hikiás volt a kitalálója Dávid és Salamon történetének! Talán az sem véletlen, hogy Magyarországot a középkori rabbinikus irodalomban Hágár országa elnevezéssel illették! Hágár országa – az új-héber elnevezés a középkorban terjedt el, az európai zsidók emlegették így a Duna mentén elterülő Magyarországot és az ott élő közösséget. Az elnevezés egy korabeli zsidó szokáshoz kötődik: a népek nevét, a hangzásbeli hasonlóság alapján, valamely ószövetségi személynévhez kapcsolták. Hungária így kapta a Hágár (Ábrahám gyermekének anyja) nevet. Hágár országa a középkorban egyre ismertebb lett a zsidóság körében, mivel az akkori magyar törvénykezésben, Európában egyedülálló vallási és etnikai tolerancia érvényesült.

Irodalom:

Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete

Ószövetségi Biblia (1996)

Károli Gáspár: Szent Biblia

Luzsénszky: A Talmud magyarul

Dr. Zakar: A Sumér Hitvilág és a Biblia

René Labat: Akkád Epigráfia