A Mütétől a Fogarassy útig 

Hogy miről szól nekem a BEAG? A fiatalságomról, a munkámról, az életemről, és azokról, akikkel együtt dolgoztam!

Csak a véletlennek köszönhetem, hogy az Elektróakusztikai Gyár dolgozója lettem. A Nagy Lajos király út 165 szám alatt voltam 1961-1963 között ipari tanuló a Műszertechnikai Vállalatnál, fúrtam egész nap. Mire szakmunkásvizsgát tettem, a Müte "beolvadt" az Elektróakusztikai Gyárba! Átkértem magamat a Lumumba utcába, ott kezdtem el dolgozni mechanikai műszerészként. Kovács Jorge volt a mechanikusok csoportvezetője,  a művezető Sütő Ernő volt, a nagyfőnököt Hiripinek hívták. Volt egy mechanikus és egy elektromos szerelde, itt készültek a stúdió asztalok és keretek. A mechanikus műszerészek közt volt Bilau Tibor is, nemsokkal előttem került oda. Egy képen az akkori fiatal műszerészek, én a kép jobb szélén, mellettem Tibi áll.

Egy évig dolgoztam, aztán elvittek Tatára két évre katonának.  

Míg Ti itthon szórakoztatok, én 5 napig fogdában voltam Szabad Európa rádió hallgatásáért. "Szabad időmben" harcászkodtam, kusztam-másztam gázálarcban, alig kaptam levegőt, eltávot, szabit se nagyon. 

Két év letelte után, 1966 októberének végén leszereltem, visszakerültem a Lumumba útcába a mechanikus műhelybe, Bilau Tiboron kívül ott dolgozott Hipák Józsi is, ott bóklászott Gede Karcsi, és ott volt Bejczy Laci is, a lányok közül Krajcsovics Magdolna, Kántor Kati, Zimmer Zsuzsa és Hetyei Marianna, akikre emlékszem. Még a honvédségnél elhatároztam, hogy tovább tanulok, jelentkeztem a Kandóba estire, szerencsére felvettek. A Kandóban együtt jártam Klimaj Pállal, aki mérős volt, ő mérte be a stúdió asztalokat és egyéb berendezéseket. Mikor elvégeztem a Kandót, átkerültem a Fogarassy útra, közben a Lumumba útcából átkerült a központ és néhány gyáregység is a Fogarassy útra. A III. Gyesbe kerültem, ahol egyéni és kollektív oktatógépeket, nyelvlaborokat gyártottak. Szabó Gyula lett a főnököm, akit ismertem a Lumumbából, egy kisebb szobában együtt voltam Béky Bandival és Takács Jancsival. Időnként Petróczi Miki bácsi is megjelent. A munkám ezeknek a berendezéseknek a telepítése volt, mint csoportvezető, volt néhány szerelőfiú is a szereléshez. Sokat jártunk vidékre, néha külföldre is. 

Itt Takács Jancsival és két orosz fiúval vagyok Galicinoban, egy faluban Moszkvától 40 kilóméterre, egy magnokorr oktatógépet telepítettünk, akkor még Szovjetúnió volt. Itt nem éppen telepítünk, úgy látom, elfogyott a vodka is, meg a pálinka is. 

Kis pihenő, ez egy bentlakásos iskola kertje volt, én középen, tőlem balra Takács Jancsi, tőlem jobbra egy magyar fiú, aki kint tanult Moszkvában, és tolmácsként volt velünk. A nem sok külföldi utam legtöbbje az akkori Csehszlovákiába történt, de voltam nyelvlabort telepíteni Mongóliában is, ahol a két "segítőm" Szabó Gyula, a főnököm, és a nálam jóval idősebb Petróczi Miki bácsi volt. A hölgyek biztosan emlékeznek rá, aranyos ember volt, szeretett mesélni, mindig volt valamilyen története. Ulan-Batorba mentünk, de csak két dologra emlékszem, egy iskolában szereltük a nyelvlabort, de két hetet várni kellett, mire a vonattal megérkeztek a nyelvlabort tartalmazó ládák, így 6 hétig voltunk ott, a kaja meg ehetetlen volt. Az egész iskolában erős faggyúszag terjengett, néha úgy éreztem, hogy ott fulladok meg. Egyszer összefutottunk Dancs Palival is, aki szintén ott volt kiküldetésben. Mongol képek!

Ez én vagyok, Ulan-Batoron kívül volt egy buddhista kolostor, ott készült a kép

Ezt már nem tudom, hogy mi volt, de ott készült Mongóliában a vallási központ mellett. Aztán valamikor változások történtek a BEAG-on belül, szétkapták a hármas Gyest, átkerültem a KSZO-ba, Kemény Lőrinc lett a főnököm, elsősorban itt is nyelvlaborokat kellett telepítenem. Itt volt többek között Kaszás Pali, Pluhár Karcsi, Horváth Pisti, Nyéki Géza, Ableda Gyula, és ide került Bilau Tibi is,  hogy néhány nevet említsek. Bilau Tibivel többször mentünk kettesben külföldre nyelvlabort telepíteni, együtt voltunk Moszkvában, Mongóliában és Mozambikban is.

Bilau Tibi a mongol tanári kar két tagjával és a kisérő biztonsági emberrel egy kiránduláson, amit nekünk rendezett az iskola, ahol nyelvlabort telepítettünk..

A kiránduláson készül a kaja, az összegyűjtött száraz teveszar remekül égett.

Tibivel voltunk Mozambikban is nyelvlabort telepíteni, arról már írtam részletesen. A Mozambiki néphadseregnek telepítettünk egy nyelvlabort. A fiatal katonalány ott volt mindig körülöttünk.

Persze telepítettem itthon is nyelvlabort. Az itt látható az újabb fejlesztés, már nem a nagy keretben tartott bazi nehéz orsós magnóval készült.

A BEAG-ból kb. 23 év után távoztam, aminek két oka volt. Az egyik az, hogy Kemény Lőrinc sokat tartott benn a műhelyben, mert én javítottam meg leggyorsabban a javításra behozott erősítőket (én hülye egy nap alatt kettőt is megcsináltam), a kinti munkát jobban szerettem, a másik az, hogy Kaszás Pali elhívott egy másik céghez, velünk jött Pluhár Karcsi is. Búcsút intettem a BEAG-nak és tovább léptem, de a kötődésem nekem is megmaradt a BEAG-hoz. 

Már az új cégnél, az ÉCSÁSZ-nál egy kiállításon, a háttérben Pluhár Karcsi. Ez a BEAG-os történetem röviden. Aztán onnan is tovább álltam, végül a Ráviszhoz kerültem riasztó szerelőnek, onnan mentem nyugdíjba. Viszlát BEAG!

http://www.mozello.com/hu/session/do-account-validate/params/uuid/447d12880553fd4a4ae0032543e33e98/