NINKASZI, A SÖRIVÁS SUMER ISTENNŐJE
Sör-ívóknak való: Ninkaszi-himnusz
A sörkészítés technikáját már a sumerek megjelenése előtt is ismerték Mezopotámiában. A sörről szóló különböző irodalmi szövegek maradtak fenn, ezek közül a legfontosabb a Ninkaszi-himnusz! Ninkaszi, a sörfőzés istennője egy kisebb istennője volt a sumer panteonnak. A himnusz keveredik egy ivódallal. Különböző söröket készítettek, a sumer sör talán a legismertebb elnevezése BAPPIR, a sörfőző elnevezése LU BAPPIR (LU jelentése ember), és nem hagyhatom ki, hogy leírjam, a sörfőző akkád neve SĪRĀŠȖ, az étkezés akkád neve NAPTANU.
Csak a fantáziám működik ezekre az elnevezésekre. A BAPPIR nem áll messze a magyar PAP(A) PÍR elnevezéstől, vagyis az apa vagy atya arcán megjelenő fénylő pír a sörivástól lehetett, ahogy az akkád sörfőző SĪRĀŠȖ elnevezése a "sírásó" vicces elnevezést juttatja eszembe.
Azért leírom ide a BAPPIR sumer szavait: A PAP elöljáró, apa, idősebb testvér, a PIRig jelentése fényes!
Sumer szavak:
sumer pap (first and foremost, pre-eminent; father; male, brother) 'elöljáró, apa, idősebb testvér'
sumer ab-ba; abba2 [old (person); father; elder] 'öreg, atya, idősebb testvér'
sumer pirig [BRIGHT] wr. pirig2; pirig3 (bright) 'fényes, fénylő'
Sumer vers az i. e. 2 évezred első feléből (kocsmadal). A vers látszólag Ninkaszi istennőt (sumer nyelvben a jelentése: szájat megtöltő úrnő) élteti, aki a mitológiai források szerint a sörfőzés feltalálója, de valójában a vers a sörivás örömeiről szól.
Talán nem árt, ha a vers elolvasása előtt ismertetem a versben olvasható sumer istenek neveit:
NINKASZI: A szájat megtöltő úrnő. A sör istennője és a sörfőzők védnöke, Abzu úrnője.
NINHURSZAG: A mitólógiai istenanya, az istenek anyja
ENKI: Az istentriász tagja (Anu, Enlil, Enki), a föld és az édesvizek ura, a bölcsesség, a mágia és a művészetek istene.
NINTI: A borda és az élet úrnője, Enki bordájának meggyógyítója.,
INNIN (INNANA): Vénusz megtestesítője, a szerelem, termékenység, anyaság istennője
ABZU (ENGUR): Mitikus hely, távoli édesvízi óceán, ahol a világot irányító erők rejtőznek.
Sör-ivóknak való (részletek)
A folyó víz szült meg téged,
Ninhurszag gonddal vigyázott;
Ninkaszi, a folyó víz szült meg téged,
Ninhurszag gonddal vigyázott.
Városod édes lére alapozva,
magas falát számodra ő emelte;
Ninkaszi, városod édes lére alapozva,
magas falát számodra ő emelte.
Apád Enki, Nudimmud úr,
anyád Ninti, az Abzu úrnője;
Ninkaszi, apád Enki, Nudimmud úr,
anyád Ninti, az Abzu úrnője.
Te kavarod hosszú kanállal a fűszert, kovászt,
gödörben kavarod szagos fűvel a fűszeres kovászt;
Ninkaszi, te kavarod hosszú kanállal a fűszert, kovászt,
gödörben kavarod szagos fűvel a fűszeres kovászt.
Te öntöd fel korsóban a malátát,
föl-le hullámzik, amint rázod;
Ninkaszi, te öntöd fel korsóban a malátát,
föl-le hullámzik, amint rázod.
Hej, hasas korsó, hej, te hasas korsó,
hej, hasas korsó, hej, csöcsös pohár,
hej, hasas korsó, az ember máját vidámító,
hej, csöcsös pohár, az ember szívét derítő,
hej, te korsó, te alkalmatos tárgy a házban,
hej, pohár, melyből sör csordul, egyenletesen.
hej, kancsó, mely a köcsög sörét hozza,
hej, nádkorsó, hej, te nádpohár:
ott függ már állványán minden jó edény!
Vidám a májunk már, boldog a szívünk!
A nádkorsóban édes sör áll,
ide hozzám, csapos, korcsmáros, sörfőző!
Hadd hajtsam fel a sör áradó tavát,
múlatni akarok, hej, múlatni akarok!
Iszom a sört, szívem mámorban fürdik,
iszom a szeszt, kedvem fellobban,
vidám a májam már, boldog a szívem,
szívemet bódító érzés tölti el,
és ujjongó májam előtt a királynő leple meglebben-
Innin kedve immár megjött,
az ég úrnőjének kedve immár megjött.
.........
Ninkaszi istennőt Ninhurszag, az istenek anyja teremtette, ahogy az "Enki és Ninhurszag" című sumer eposzban olvasható, miután Enki (főisten) nyolc betegségben szenved, Ninhurszag rákérdez betegségeire:
"Testvérem, mi fáj?"
"Az inyem fáj"
"Ninkaszi istent, -a szájat megtöltő úrnőt- teremtettem neked", mondta Ninhurszag.
A vers végén említett Innin (Inanna) istennő, kinek talán ismertebb akkád neve: Istár, a legismertebb és jellegzetesebb sumer termékenység-istennő. "Innin kedve immár megjött", olvashatjuk a vers és a sörívás végén.
Inanna istennő és a "szent nász"
Ha így nézzük, a világ semmit sem változott 4-5 ezer év alatt. Még azt hozzá tenném, hogy a sört ismerték Sumerban és Egyiptomban is, de csak árpából készült, a komlóból és árpából készült sör valószínűleg germán találmány. A versben "múlatni" akarják az időt (búfelejtő?), és nem "mulatni"!
Nyolc sor az eredeti transzliterált sumer szövegből:
1. igi-gigakkul-àm igi-me na-nam
2. šà-gigakkul-àm šà-me na nam
3. èm šà-zu gur4-gur4-ru ní-bi-a
4. šà-me-a gur4-gur4-ru ní-bi-a
5. dugdida-gal šu-tab-ba gál-la-zu
6. làl geštin téš-ba sur-ra-a
7. dnin-ka-si dugdida-gal šu-tab-ba gál-la-zu
8. làl geštin téš-ba sur-ra-a
Magyarul:
1. Hasas korsó szeme legyen a mi szemünk
2. hasas korsó szíve legyen a mi szívünk
3. ami bensődet tölti meg
4. a mi bensőnket töltse meg!
5. Te tartod két kezedben a cefre üstjét,
6. datolyamézet, mustot bőven csorgatsz belé;
7. Ninkaszi, te tartod két kezedben a cefre üstjét,
8. datolyamézet, mustot bőven csorgatsz belé.
Irodalom:
Komoróczy Géza: Fénylő ölednek édes örömében
Ez az írásom a Virtuson jelent meg először 2010.06.22-én Őrtűz néven. Akit érdekelnek a sumer versek, Komoróczy könyvében 80 lefordított sumer vers található.